Sokkal kevesebb az igazolatlan hiányzás, mint néhány éve, de így is több ezer családtól veszik el az iskoláztatási támogatást az iskolakerülés miatt - írja a hvg.hu.
Hány családtól vették el a családi pótlékot – kérdezte meg a kormányt az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó. A hvg.hu azt írja, Rétvári Bence válaszából kiderült: az előző tanévben 3217 iskolás volt, aki legalább 50 órát hiányzott igazolatlanul.
Ez az a hiányzásszám, ami felett megvonják a családtól az iskoláztatási támogatást. (Ez a fajta támogatás a családi pótlék egyik eleme, a másik az óvodások után járó nevelési ellátás.)
A túl sok igazolatlan hiányzást összegyűjtők száma így is látványosan csökken. Az államtitkár a 2009/10-es tanévvel példálózott, amikor 13 ezer esetben volt legalább 50 óra igazolatlan hiányzás. Amióta 2012 szeptemberében bevezették az új támogatási rendszert, 500 családból egynél kellett ezzel a szigorral élni.
Jár családi pótlék és adókedvezmény az egyetemisták után?
A családi pótlékról és a családi adókedvezményről is lemondhatnak a szülők, ha gyermekük egyetemen tanul tovább. Ha van testvére is, aki után jár a családi pótlék, akkor figyelembe lehet venni az egyetemistát is az adókedvezmény és a családi pótlék kiszámításakor.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
