"A mai iskola a követelményeivel nagyon rosszul hat a családokra és a gyerekekre, de a pedagógusokra is. A kisgyereknek azért „nagy a feje”, mert úgyszólván felnőtt agyveleje van. Az agy a legoxigénigényesebb szerv, a kisgyerek tüdőlebenyeinek felszíne viszont ötöde a felnőttének. Tehát a gyerekszervezetnek egyötödnyi tüdővel kell ellátnia a „felnőtt” agyat. Ez úgy-ahogy csak akkor lehetséges, ha a kisdiák négy-öt órát rohangálhat és üvöltözhet a szabad levegőn. Az iskolában viszont rendesen kell ülni 45 percig, netalán még a szünetben sem lehet kimenni az udvarra, mert onnan „behordják a piszkot”. A gyerek folyamatos oxigénhiányos állapotban van, „rosszalkodik”, hogy több levegőhöz jusson" - mondta a pszichológus a lapnak.
Hozzátette: a gyerekek egy olyan szorongáskeltő iskolához alkalmazkodnak, amely ha alkalmazkodnak hozzá, megbetegíti őket. Nem gyerekre szabott az egész sem módszereiben, sem tartalmában, sem időbeosztásában. "Mi az például, hogy 45 perces óra? Ilyen nincs. Sőt 30 perces sincs. A kisgyerek 6-12 percig tud figyelni, és ez az idő lassan nő. Ha viszont mesélek nekik, és lekötöm a figyelmüket, akkor már bent vagyunk 75 perce a teremben, és még pisilni sem ment ki senki" - magyarázta.
Vekerdy Tamás szerint a mi oktatásunk egyik paradoxona: úgy akarunk teljesítményt kizsarolni, kifacsarni, hogy közben ugyanazt visszafogjuk. Öröm és élmény nélkül nincs világ- és önmegismerés.
"A szuverenitás, az autonómia csodákra képes. A kétezres évek legelején, amikor bombaszerűen kiderült, hogy mennyivel jobb a finnek oktatása Európában, mint a többieké, akkor mi magyarok azt mondtuk: rossz a mérés. A németek tartományi oktatási miniszterei ezzel szemben – ott minden tartománynak van saját oktatási minisztere, nálunk az országnak sincs – azonnal repülőre ültek, és mentek Helsinkibe megtudni, mitől olyan jó az oktatási rendszerük. Első kérdéseik egyike az volt: önöknél hogy működik a tanfelügyelet? Válasz: nálunk nincs tanfelügyelet. Nem igaz tehát a lenini mondás, hogy megbízni jó, ellenőrizni még jobb. Ezt egy német pedagógus barátom egyébként a világ leggonoszabb mondásának minősítette" - szögezte le.
Az iskoláknak, az iskolafenntartóknak, az igazgatóknak és a tanároknak vissza kellene kapniuk autonómiájukat - Vekerdy Tamás pszichológus szerint ez lenne az egyik legsürgetőbb feladat az oktatásban. "Egy kedves barátom azt kérdezte, el tudnám-e mondani, hogy szerintem mi lenne ma a legsürgetőbb, legfontosabb a közoktatás számára.
