Beolvasott a minisztérium a PDSZ-nek: szerintük "hergel és félrevezet" a szakszervezetet

Az óraszámok mellett a tanárok hírlevél-feliratkozásaira, szakszervezeti és más szervezeti tagságaira, de még a Facebook-csoporttagságaira is kíváncsi a kormány abban a kérdőívben, amit idén szeptemberben terveznek szétküldeni az ország minden egyes pedagógusának - számolt be keddi sajtótájékoztatóján a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A minisztérium nem érti, mi a szakszervezet problémája.

  • Eduline
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kutatást eredetileg a PDSZ kezdeményezte és a tanárok munkaterhelését vizsgálná, de az érdekvédelmi szervezet kedden sajtótájékoztatón jelezte: a munka nem az eredeti elképzeléseik szerint halad. Az óraszámokra, munkaterhelésre például csak általánosságban kérdeznek rá, mintha a kérdező sem tudná, hogyan épül fel egy pedagógus munkahete. Emellett olyan kérdések vannak benne, amelyek nem relevánsak a munkaterhelés vizsgálata szempontjából. Ráadásul a kitöltőnek meg kell adnia az oktatási azonosítóját, amivel már az anonimitás sem biztosított – mutatott rá az érdekvédő.

Az összes tanár kérdéseket kap a minisztériumtól ősszel, még a Facebook-csoporttagságaikra is rákérdeznek

Az óraszámok mellett a tanárok hírlevél-feliratkozásaira, szakszervezeti és más szervezeti tagságaira, de még a Facebook-csoporttagságaira is kíváncsi a kormány abban a kérdőívben, amit idén szeptemberben terveznek szétküldeni az ország minden egyes pedagógusának. A Népszava azt írja, a kutatást eredetileg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kezdeményezte és a tanárok munkaterhelését vizsgálná, de az érdekvédelmi szervezet kedden sajtótájékoztatón jelezte: a munka nem az ő eredeti elképzeléseik szerint halad.

"Az EMMI Oktatási Államtitkársága értetlenül áll a pedagógusok munkaterhelési vizsgálatát támadó nyilatkozatok előtt, miután annak előkészítése egy éve zajlik a Nemzeti Pedagógus Kar, a PSZ, a PDSZ bevonásával. A kutatás megtervezése a szakszervezetek kezdeményezésére indult és a kérdőív összeállítása is velük egyeztetve történik" - írja az államtitkárság közleményében.

Hozzáteszik: fontosnak tartják, hogy átfogó képet kapjanak a pedagógusok leterheltségéről és munkakörülményeiről, "de ha a szakszervezetek a saját kezdeményezésüket mégis visszavonják, akkor a minisztérium is kész megfontolni annak szükségességét".

"Különösen érthetetlen a PDSZ elnökének nyilatkozata azok után, hogy évek óta a pedagógusok munkaterhelésének vizsgálatát  követelik, és a téma még sztrájkköveteléseikben is rendszeresen szerepelt.  A pedagógusok munkaterheléséről szóló kutatást egyik legelismertebb és leghitelesebb hazai kutató intézmény közreműködésével tervezzük, a kutatás még nem kezdődött el, a kérdőív előkészítése zajlik a pedagógusszerveztek bevonásával. Sajnálattal látjuk, hogy ezt az szakmai egyeztetésre szánt időszakot egyes szereplők ismét nem a párbeszédre, hanem a hergelésre, félrevezetésre használnak fel" - olvasható a közleményben.

Az államtitkárság szerint nem a pedagógusok Facebook-aktivitására, hanem szakmai közösségi, online aktivitására kérdeznének rá, "ez ugyanis jól mutatja szakmai motivációit. Az egyeztetéseken a Nemzeti Pedagógus Kar és a Pedagógusok Szakszervezete ezen kérdéseket nem kifogásolta, a most a sajtó előtt megszólaló PDSZ pedig a különféle programokra és szabadságolásokra hivatkozva nem vett részt az egyeztetésen".

Őszintén bocsánatot tudnak kérni azért, amit az elmúlt években az oktatással tettek? - kemény üzenet Jocó bácsitól

Önök el tudják fogadni, hogy gyermekük, unokájuk szakóráit éppen az a pedagógus tartsa, aki ráér, mert nincs szaktanár? Önök engednék, hogy a gyermekük, unokájuk veszélyes körülmények között, a lépcsőn, raktárban rohangálva tesizzen? Önök engednék, hogy a fejlesztésre szoruló gyermekük, unokájuk ne kapja meg a neki szükséges fejlesztéseket, mert nincs rá ember?

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.