„Tabletizálná”, és jelentősen fejlesztené a mára csakugyan elavult iskolai informatikai parkokat a kormány. Az egész informatikaoktatás megváltozhat, ugyanis a tantervet is módosítani készülnek.
Komoly változások előtt áll az iskolai informatikaoktatás –
. A lap szerint az eszközparkok modernizációja mellett átírhatják a Nemzeti Alaptantervet, és továbbképzésre küldhetik a tanárokat.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a lapnak azt is elmondta, hogy mérlegelik a tabletek rendszeresítésének lehetőségét is, amivel egyes könyveket akár ki is lehetne váltani, de az oktatás mindenképp nagyobb élményt nyújtana a gyerekeknek.
A „tabletizáció” azonban csak hosszú távú terv lehet, ugyanis egyes osztályokat akár át is kéne alakítani hozzá, hogy óra közben is tölthetők legyenek a gépek, de több szakemberre is szükség lenne. Itt írtunk arról, milyen állapotban van ma egy átlagos géppark egy átlagos suliban.
A körülmények egy részét az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési ciklusának fejlesztéseiből valósítanák meg. Ebben ugyanis szerepel az infrastruktúrabővítés, mint például az iskolák Wifi-vel való felszerelése.
„A felülvizsgálatakor át fogjuk tanulmányozni a tudáselemek bővítési lehetőségeit a gyakorlati oktatás oldaláról, amelyek az infokommunikációs eszközök és a digitális kompetenciák tantárgyakon átívelő, széles körben való hasznosíthatóságát támogatják.” – írta a lapnak az EMMI arról, hogyan változna az alaptanterv.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
