Egy székesfehérvári iskolarádió néhány éve kitört a suli falai közül. A Táska Rádió bizonyos értelemben tényleg iskolarádió, más tekintetben azonban már sokkal több annál. Két darab kölcsönkért mikrofonnal és szülői segítséggel indult minden. Ma már alighanem a legsikeresebb iskolarádió a Táska.
A rádiót némi kettősség jellemzi: ma már frekvenciája van, teljesen profi munka folyik a jól felszerelt stúdióban, egész napos adással. Közben pedig egy iskola tetőteréből sugároznak, a műsorokat pedig diákok készítik.
Ollerinyi Tamás programigazgató az Eduline-nak elmondta, a Táska úgy indult, hogy két apuka felvetette, csináljanak sulirádiót a fehérvári Lánczos Kornél Gimnáziumban. Az alapítványi gimi a hátteret tudta adni, a kezdeti lépésekben a két, rádiós tapasztalattal rendelkező apuka segített. Mindössze két darab, kölcsönkért mikrofonnál kezdték meg a munkát.
A Táska Rádió 2010 óta rendelkezik frekvenciával, a fenntartó pedig továbbra is a gimnázium, melynek tetőterét azóta modern stúdióvá alakították, amit a rádió munkájában részt vevő gyerekek terveztek meg.
Egyébként a stábot ma is szinte csak diákok alkotják, a 60 tanuló mellett a munkában mindössze két felnőtt vesz részt – mondta el Ollerinyi.
A programigazgató szerint a fő cél leginkább a diákok képzése és a munkába való bevonása. Ennek jegyében egy sor helyi iskolából érkeznek a rádiózni vágyók, és nem is csak közép-, de általános iskolákból is.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
