Egy székesfehérvári iskolarádió néhány éve kitört a suli falai közül. A Táska Rádió bizonyos értelemben tényleg iskolarádió, más tekintetben azonban már sokkal több annál. Két darab kölcsönkért mikrofonnal és szülői segítséggel indult minden. Ma már alighanem a legsikeresebb iskolarádió a Táska.
A rádiót némi kettősség jellemzi: ma már frekvenciája van, teljesen profi munka folyik a jól felszerelt stúdióban, egész napos adással. Közben pedig egy iskola tetőteréből sugároznak, a műsorokat pedig diákok készítik.
Ollerinyi Tamás programigazgató az Eduline-nak elmondta, a Táska úgy indult, hogy két apuka felvetette, csináljanak sulirádiót a fehérvári Lánczos Kornél Gimnáziumban. Az alapítványi gimi a hátteret tudta adni, a kezdeti lépésekben a két, rádiós tapasztalattal rendelkező apuka segített. Mindössze két darab, kölcsönkért mikrofonnál kezdték meg a munkát.
A Táska Rádió 2010 óta rendelkezik frekvenciával, a fenntartó pedig továbbra is a gimnázium, melynek tetőterét azóta modern stúdióvá alakították, amit a rádió munkájában részt vevő gyerekek terveztek meg.
Egyébként a stábot ma is szinte csak diákok alkotják, a 60 tanuló mellett a munkában mindössze két felnőtt vesz részt – mondta el Ollerinyi.
A programigazgató szerint a fő cél leginkább a diákok képzése és a munkába való bevonása. Ennek jegyében egy sor helyi iskolából érkeznek a rádiózni vágyók, és nem is csak közép-, de általános iskolákból is.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
