Tegnap tízezres demonstráción jelentette be Pukli István, hogy egyórás munkabeszüntetés lesz március 30-án, amennyiben nem történnek érdemi lépések a kormány részéről egy héten belül. De mit is jelent ez pontosan?
Először is érdemes leszögezni, ez a sztrájk- ahogy Pukli is utalt rá - nem hivatalos munkabeszüntetés lesz, hiszen ahhoz egy sztrájkbizottságnak kéne törvényben meghatározott ideig és formában tárgyalni a kormánnyal, meg kéne egyezni az elégséges szolgáltatásról, stb.
A tüntetésről szóló beszámolónket itt olvashatjátok.
A mostani bejelentésnek pont az a lényege, hogy Balog Zoltán minisztert és Palkovics László államtitkárt - és egyébként a beszéd alapján a teljes kerekasztalt - nem tekinti tárgyalópartnernek a tüntetést is szervező Tanítanék Mozgalom.
Így viszont csak polgári engedetlenség keretében valósulhat meg a munkabeszüntetés, ami csak akkor működhet, ha elég sokan vesznek részt benne. Máskülönben ugyanis szankcionálhatók lennének azok, akik kötelességük ellenére nem veszik fel a munkát, több ezer pedagógussal szemben azonban ezt már nehezebb foganatosítani.
| Kapcsolódó cikkek |
Bár mint kiderült, az akció mindössze egy órás lesz, ha több ágazat - erre utalt Pukli a beszédében - is részt vesz abban, úgy mindenképp hatásos lehet.
És hogy mennyi az esélye, hogy lesz 30-án egyórás sztrájk? Ha azt vesszük, hogy tényleg Orbántól és Ádertől várnak bocsánatkérést, ráadásul a kormány által eddig egyetlen fórumként elfogadott kerekasztal felolaszlatását kérik, úgy 100 százalék.
Feltehetően felmérték, hogy kellő számú pedagógus hajlandó ezen részt venni, legalábbis, ha nem akarnak kínos kudarcot.
A végén jegyeznénk meg, hogy eközben mind a PSZ, mint pedig a PDSZ sztrájkbizottság keretében tárgyal a kormánnyal egy munkabeszüntetésről, ami azonban törvény szerinti sztrájk lenne. Beszédes azonban, hogy a tegnapi megmozduláson se Galló Lászlóné PSZ-elnök, se pedig a PDSZ vezetője, Mendrey László nem szólalt fel.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
