Tegnap tízezres demonstráción jelentette be Pukli István, hogy egyórás munkabeszüntetés lesz március 30-án, amennyiben nem történnek érdemi lépések a kormány részéről egy héten belül. De mit is jelent ez pontosan?
Először is érdemes leszögezni, ez a sztrájk- ahogy Pukli is utalt rá - nem hivatalos munkabeszüntetés lesz, hiszen ahhoz egy sztrájkbizottságnak kéne törvényben meghatározott ideig és formában tárgyalni a kormánnyal, meg kéne egyezni az elégséges szolgáltatásról, stb.
A tüntetésről szóló beszámolónket itt olvashatjátok.
A mostani bejelentésnek pont az a lényege, hogy Balog Zoltán minisztert és Palkovics László államtitkárt - és egyébként a beszéd alapján a teljes kerekasztalt - nem tekinti tárgyalópartnernek a tüntetést is szervező Tanítanék Mozgalom.
Így viszont csak polgári engedetlenség keretében valósulhat meg a munkabeszüntetés, ami csak akkor működhet, ha elég sokan vesznek részt benne. Máskülönben ugyanis szankcionálhatók lennének azok, akik kötelességük ellenére nem veszik fel a munkát, több ezer pedagógussal szemben azonban ezt már nehezebb foganatosítani.
| Kapcsolódó cikkek |
Bár mint kiderült, az akció mindössze egy órás lesz, ha több ágazat - erre utalt Pukli a beszédében - is részt vesz abban, úgy mindenképp hatásos lehet.
És hogy mennyi az esélye, hogy lesz 30-án egyórás sztrájk? Ha azt vesszük, hogy tényleg Orbántól és Ádertől várnak bocsánatkérést, ráadásul a kormány által eddig egyetlen fórumként elfogadott kerekasztal felolaszlatását kérik, úgy 100 százalék.
Feltehetően felmérték, hogy kellő számú pedagógus hajlandó ezen részt venni, legalábbis, ha nem akarnak kínos kudarcot.
A végén jegyeznénk meg, hogy eközben mind a PSZ, mint pedig a PDSZ sztrájkbizottság keretében tárgyal a kormánnyal egy munkabeszüntetésről, ami azonban törvény szerinti sztrájk lenne. Beszédes azonban, hogy a tegnapi megmozduláson se Galló Lászlóné PSZ-elnök, se pedig a PDSZ vezetője, Mendrey László nem szólalt fel.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
