A szeptember 1-jétől hatályba lépő jogszabályváltozások miatt százharmincezer diák munkavállaló és háromezer cég szerződését kell újrakötni az iskolaszövetkezeteknél - hívta fel a figyelmet a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ).
Az MTI-hez csütörtökön küldött közleményében a DiákÉSZ kiemelte: a szövetkezeti törvény 2016. szeptember 1-jétől hatályos változása alapvető hatással lesz az iskolaszövetkezeti foglalkoztatásra, a legjelentősebb módosítás, hogy az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás kikerül a Munkatörvénykönyvének (Mt.) hatálya alól, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a Szövetkezeti törvény (Sztv). lesz az irányadó joganyag.
Simon Balázs főtitkár a közleményben kiemelte, hogy a DiákÉSZ tagszervezetei, a legnagyobb iskolaszövetkezetek megkezdték a tagok, megrendelők értesítését a szeptember 1-jétől esedékes módosításokról. Az új rendelkezések szeptember 1-jétől hatályosak, az Mt-ről való áttérés a jelenlegi iskolaszövetkezeti tagok esetében ettől a dátumtól lehetséges, de csak 2017. január 1-jétől kötelező, az új diák belépőkkel 2016. szeptember 1-jétől már az új szabályok szerint lehet csak tagsági megállapodást kötni - tájékoztatott az érdekképviselet.
A DiákÉSZ közölte: a változások hatálybalépésével megszűnik az eddigi munkajogi jogviszony, ami fennállt az iskolaszövetkezet és tagja között, helyébe polgári jogi jogviszony lép, ami azt jelenti, hogy a továbbiakban e jogviszonyra nem értelmezhetőek a munkaviszonyra vonatkozó szabályok fogalmai, és a diákokkal tagsági megállapodást kell kötni, ennek tartalmaznia kell a diák által vállalható feladatok körét, a díjazás minimális összegét és a kapcsolattartás módját az iskolaszövetkezettel a közreműködési kötelezettséggel nem járó időszakban.
A szövetség közleményében kiemelte, hogy a jogszabályváltozás érinti a diák munkavállalók pihenőidejét, a munkaszünetet, a szabadságot, a pótszabadságot, a díjazást. A diák díjazásának el kell érnie a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegét. Ha a diák a 18. életévét nem töltötte be, akkor az Mt.-be foglalt, fiatal munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe kell venni a feladatteljesítés során - hívta fel a figyelmet a szövetség.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
