A múzeumok többségének nincs átgondolt múzeumi és múzeumpedagógiai stratégiája, miközben az oktatási intézményekben örömmel fogadnák az utazó kiállításokat, az úgynevezett bőröndmúzeumokat, és a kihelyezett múzeumi foglalkozások mellett országszerte hatalmas igény lenne múzeumbuszok indítására is - derült ki abból a szerdai Magyar Időkben bemutatott reprezentatív szakmai kutatásból, amelyben azt mérték fel, hogy a közgyűjtemények miként tudnák hatékonyan segíteni az iskolai ismeretanyag átadását.
Az egyik legnagyobb probléma, hogy a múzeumpedagógiai szolgáltatásokat szezonálisan veszik igénybe a diákok, vagyis évente jellemzően egyszer, az osztálykirándulás alkalmával látogatnak múzeumokba.
A felmérések szerint az oktatási intézményekben örömmel fogadnák az utazó kiállításokat, az úgynevezett bőröndmúzeumokat, és a kihelyezett múzeumi foglalkozások mellett országszerte hatalmas igény lenne múzeumbuszok indítására is.
Kiderült az is, hogy a közgyűjtemények sokszor csak az oktatási intézményből érkező kérések, témafelvetések hatására döbbennek rá a saját gyűjteményeikben és munkatársaikban rejlő lehetőségekre. Folyamatos szakmai egyeztetésre, intenzívebb együttműködésre lenne tehát szükség az érintettek között.
A felmérések azt is igazolták, hogy rendkívül nagy potenciál rejlik az intézményekben annak terén is, hogy aktív szerepet vállaljanak a hátrányos helyzetű csoportok készségeinek fejlesztésében.
A legújabb, európai uniós forrásból készített reprezentatív szakmai kutatást a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum oktatási és módszertani központja és az általuk bevont múzeumi szakértők készítették, több mint 350 intézmény megkérdezésével.
Itt a lista: ingyen vonatjegyet kapnak a diákok, ha ezekre a helyekre utaznak
Huszonöt helyszínnel bővült a diákok számára díjmentes vasúti utazással látogatható országos múzeumok, nemzeti emlékhelyek és műemlékek köre. Itt találjátok a teljes listát. Az általános iskolák, középfokú iskolák és gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények nappali tagozatos diákjai a tanítási napokon és szombatonként díjmentesen utazhatnak a vasúton, ha a listán szereplő műemlékekeket, múzeumokat, emlékhelyeket látogatják meg.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
