A Teleki igazgatója, a Tanítanék Mozgalom egyik vezetője a Népszabadságnak nyilatkozott. Szerinte a hatalom már fél tőlük.
A lapnak tagadta a TV2 Tények című műsorában elhangzott állítást, miszerint ő és Zuschlag János „harcostársak” voltak. Azt mondta, mindössze 2-3 alkalommal találkoztak.
Pukli nemrég maga állt elő olyan családi ügyeivel, melyek mentén támadható lenne. A Klubrádiónak arról beszélt, nagyapja ávós volt, testvére pedig börtönben ül. A kiállást elmondása szerint egyeztette a Tanítanék Mozgalom többi tagjával.
Az igazgató szerint már a szüleit sem hagyják békén: „Meglehetősen gusztustalannak tartom, hogy a Magyar Televízió 1-es csatornája kedden a szüleimet kezdte el zaklatni lakóhelyükön, Dunaszentgyörgyön. Ez egy kis falu, a tévéstáb jelenléte hamarabb végigfutott az utcákon, mint ahogyan odaértek volna a házhoz. De ha már ott álltak a kapuban, láthatták, nincs se kacsalábon forgó palota, se elásott pénz az udvaron. A szüleim nyugdíjasok, szerény körülmények között élnek.”
Szerinte mindez azért történik, mert „félni kezdett a hatalom”. „Látják, hogy erő van bennünk, mögöttünk, és igazunk van – ha nem lenne, nem támadnának”.
A tiltakozásokról itt találtok meg minden friss infót, a március 15-re tervezett tüntetésről pedig itt írtunk.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
