Pedagógusnapon lehet a következő tanártüntetés

A tanárok és a civilek az írásbeli érettségik után szerveznek demonstrációt. Pénteki közleményükben olvasható, miszerint az EMMI egyetlen nap alatt végezte el a természettudományos tárgyak kapcsán a szakképzési rendszer átalakításának hatásvizsgálatát.

  • Eduline

A Tanítanék Mozgalom képviseletében Törley Katalin még csütörtökön jelentette be az ATV-n, hogy június első vasárnapjára, pedagógusnapra tervezik a következő demonstrációt, ennek formájáról még zajlanak az egyeztetések.

Pénteken már a középiskolai szakképzési rendszer átalakításáról adtak ki felhívást partnerszervezeteik felé, melyben meglepőnek tűnő részletek is vannak. Mint ismert, a kormány a földrajz, a fizika, a kémia és a biológia óraszámának átalakítását tervezi annak függvényében, hogy milyen szakmát nyújt egy-egy iskola. Az erre vonatkozó hatásvizsgálatot a rendelkezésre álló dokumentumok szerint egy nap alatt folytatta le az Emberi Erőforrások Minisztériumának jogi osztálya.

Hangsúlyozzák, hogy ezúttal nem tartalmi kifogásokkal élnek - bár a korábbi nyilatkozatok alapján az is akad -, hanem a szakmai szervezetekkel hiányosan folytatott, illetve elmaradt egyeztetést, a jogalkotási folyamat tarthatatlanságát kifogásolják.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.