Odacsapott a Taigetosz-törvényt ellenző szakértőknek az államtitkár: "illene bocsánatot kérniük

"Azok az oktatási szakértők, akik Taigetoszról beszéltek, valószínűleg nem ismerik pontosan, mi történt annak idején azon a bizonyos spártai hegyen. Már csak ezért is illene bocsánatot kérniük a BTM-es gyerekek szüleitől" - mondta Palkovics László oktatási államtitkár a Magyar Időknek.

  • Eduline
Fülöp Máté

A lapnak adott interjúban a Taigetosz-törvény elleni tiltakozásokról azt mondta, "az ellenzék már megint beviszi a politikát egy szakmai vitába, pedig ezt nem szabadna. Harmadrészt belekeverték a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeket is a történetbe, holott őket nem érinti a törvény. Nem utolsósorban pedig az említett változtatást a szakemberek kérésére tettük meg és nem hasra ütésre".

Az államtitkár hozzátette: a hozzáértők szerint nem segített, sokkal inkább megbélyegzésnek számított, amikor egy BTM-es gyerek esetében úgy döntöttek, hogy nem kap érdemjegyet valamilyen tantárgyból, "ráadásul a szakemberek szerint, akik nem kaptak érdemjegyet, azokkal sok esetben már nem is foglalkoztak rendesen".

"Ez a kormány hozta létre az autista gyerekek oktatásban való integrálásával foglalkozó munkacsoportot, amely eddig nem volt. Ott született egy szakmai javaslat, amely arról szólt, hogy a szakemberhiány miatt foglalkozhasson az autista gyerekekkel az is, aki csak bizonyos részét érti az autizmus problémájának, és egy másik szakember mellett, a munkáját támogatva dolgozhasson. Ezt fel lehet úgy fogni, hogy bármilyen segítség jobb a semmilyennél, ha jóindulatú a megközelítés. Viszont a liberális oktatási szakértők nem feltételeznek jóindulatot, és azt állítják, hogy hozzá nem értőkre bízzuk az autista gyerekeket. Szóval tegyük fel a kérdést: arra az átmeneti időre, amíg nem tud a rendszer mindenhol szakembert biztosítani, az a jobb megoldás, ha senki sem foglalkozik a gyerekekkel, vagy az, ha szakemberek koordinálásával foglalkozunk velük? Szerintem kétségkívül ez utóbbi" - mondta.

A köznevelési törvény Taigetosz-törvényként elhíresült módosításáról itt olvashatjátok korábbi cikkeinket.

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.