Milyen tankönyvekből tanulnak szeptembertől a diákok?

Tizenötmilliárdos piacot húzott ki a decemberben elfogadott tankönyvtörvény a kiadók alól, amelyek már csak abban...

  • Eduline
MTI / Oláh Tibor

Tizenötmilliárdos piacot húzott ki a decemberben elfogadott tankönyvtörvény a kiadók alól, amelyek már csak abban bízhatnak, hogy felhasználási jogaikat el tudják adni az államnak - írja a Figyelő.

A tankönyvek jóváhagyását, a rendelés szabályait tartalmazó miniszteri rendeletre még mindig várni kell, a szakmának nincsenek ezzel kapcsolatos információi. Azt sem tudják, milyen szabályok vonatkoznak majd a 2014/2015-ös tanév tankönyvellárására.

Az optimistább vélemények szerint még legalább két évig egy eddigi szereplőnek sem kell bezárnia, a régi kötetekre is szükség lesz. Noha a törvény alapján az első-második, az ötödik-hatodik, valamint a kilencedik-tizedik évfolyamokon már csak állami fejlesztésű vagy miniszteri pályázaton kiválasztott kiadványt rendelhetnek az iskolák, elvileg március végéig.

Fizikai képtelenség, hogy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet már az idén vadonatúj könyvekkel tudjon előállni, így kötelezettségeinek csak úgy tehet eleget, ha az a már bevált kiadványok szerzői jogait vásárolja fel - erre utalhat a tankönyvjegyzék gyors feltöltése is. Akinek sikerül túladnia a szerzői jogokon, legalább befektetései egy részét viszontláthatja, és nem kell üres kézzel elkullognia. Állítólag január végéig az összes nagy kiadóval leülnek majd tárgyalni a kormányzat képviselői.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.