Mikor kezdődik, és meddig tart a tavaszi szünet? Mikor kell átállítani az órákat? Meddig lehet módosítani a középiskolai jelentkezési lap adatait, és mikor startol az általános iskolai beiratkozási időszak? Összegyűjtöttük a következő hetek legfontosabb dátumait.
Középiskolai felvételi
Március 18-án és 19-én, hétfőn és kedden lehet módosítani a középiskolai jelentkezési lapon megadott adatokat. A tanulmányi területek eredetileg beírt sorrendjét meg lehet változtatni, de tanulmányi területet nem lehet törölni.
Új tanulmányi területet fel lehet venni, ám csak olyan középfokú iskolában, amely a tanulói adatlapon már korábban is szerepelt, és csak akkor, ha erről egyeztettetek az intézménnyel. Az egyeztetés tényét a középfokú iskolába eredetileg benyújtott jelentkezési lapon fel kell tüntetni. Új iskolát nem lehet a módosító tanulói adatlapon megjelölni.
Tavaszi szünet
Március 28-ig kell várni az idei tavaszi szünetre: a szünet előtti utolsó tanítási nap március 27., szerda, az első tanítási nap pedig április 3., szerda. A középiskolák végzős évfolyamain május 2-ig tart a tanítás, az érettségi ugyanis már május 3-án elkezdődik - igaz, aznap csak a nemzetiségi nyelvi és irodalmi vizsgára jelentkezők írásbeliznek.
Óraátállítás
Március 31-én kettőről három órára kell átállítani az órákat - az Európai Unió szabályozása alapján a nyári időszámítás minden tagállamban március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapján ér véget.
Általános iskolai beiratkozás
Április 8-át és 9-ét jelölte ki az általános iskolákba történő beiratkozás időpontjául a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) - ez a dátum vonatkozik az egyházi, magán- és alapítványi iskolákra is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
