Miért van szükség iskolai integrációra?

A legutóbbi, 2009-es PISA-vizsgálat eredményei ismét megerősítették: Magyarországon kiugróan magas a családi háttér...

  • Eduline
MTI / Koszticsák Szilárd

A legutóbbi, 2009-es PISA-vizsgálat eredményei ismét megerősítették: Magyarországon kiugróan magas a családi háttér hatása a diákok teljesítményére. Minél több halmozottan hátrányos helyzetű tanuló jár egy iskolába, annál alacsonyabb az intézmény teljesítménye, a szülők ez alapján joggal gondolhatnák, hogy akkor tesznek jót gyermeküknek, ha olyan iskolába íratják, ahol alacsony a hátrányos helyzetű tanulók aránya. Pedig egyáltalán nem ez a helyzet - olvasható az OktpolCafén.

Az oktatási rendszernek ugyanis annál jobb a teljesítménye, minél kevésbé szelektálja és szegregálja a különböző családi és szociális hátterű diákokat, például heterogén osztályokat és iskolákat szervez. Hogy miért, arról az OktpolCafén olvashattok.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.