Mégsem szüntetik meg a szegregált oktatást a Huszár-telepen?

Az új törvénymódosítás értelmében nem a bíróság, hanem a mindenkori felelős miniszter döntheti el, egy iskola szegregál-e vagy sem.

  • Eduline
Túry Gergely

A frissen benyújtott törvénymódosítás értelmében egy személyben dönthet Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter arról, hogy egy iskolának ne kelljen betartania a szegregáció tilalmát - írja a keddi Népszabadság. Eszerint a bírósági ítélettől függetlenül a mindenkori felelős miniszter rendelettel határozhatná meg, mi számít a diákok elkülönítésének, és mi nem.

A Debreceni Ítélőtábla november elején kötelezte jogerős ítéletben a nyíregyházi Huszár-telepen működő iskolát arra, hogy szüntesse meg a szegregált oktatást, az intézményben ugyanis csak cigány diákokat tanítanak. A lap szerint erre adott választ a kormány a november 18-án benyújtott törvénymódosítóval, amely szembemegy az EU alapértékeivel és a Magyarország által aláírt, a szegregáció visszaszorítását célzó Európai Roma Keretstratégiával is.

Az elsőfokú bírósági ítélet után Balog Zoltán azt mondta: "az ítélet fokozta a harci kedvemet, tovább harcolunk egy jó, tisztességes döntésért, ami jó a gyermekeknek" - emlékszik vissza a lap, mely szerint szegregációt az Emberi Erőforrások Minisztériuma a hátrányos helyzetű gyerekek esélyteremtő felzárkóztatásának tekinti.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.