Mégsem szüntetik meg a szegregált oktatást a Huszár-telepen?

Az új törvénymódosítás értelmében nem a bíróság, hanem a mindenkori felelős miniszter döntheti el, egy iskola szegregál-e vagy sem.

  • Eduline
Túry Gergely

A frissen benyújtott törvénymódosítás értelmében egy személyben dönthet Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter arról, hogy egy iskolának ne kelljen betartania a szegregáció tilalmát - írja a keddi Népszabadság. Eszerint a bírósági ítélettől függetlenül a mindenkori felelős miniszter rendelettel határozhatná meg, mi számít a diákok elkülönítésének, és mi nem.

A Debreceni Ítélőtábla november elején kötelezte jogerős ítéletben a nyíregyházi Huszár-telepen működő iskolát arra, hogy szüntesse meg a szegregált oktatást, az intézményben ugyanis csak cigány diákokat tanítanak. A lap szerint erre adott választ a kormány a november 18-án benyújtott törvénymódosítóval, amely szembemegy az EU alapértékeivel és a Magyarország által aláírt, a szegregáció visszaszorítását célzó Európai Roma Keretstratégiával is.

Az elsőfokú bírósági ítélet után Balog Zoltán azt mondta: "az ítélet fokozta a harci kedvemet, tovább harcolunk egy jó, tisztességes döntésért, ami jó a gyermekeknek" - emlékszik vissza a lap, mely szerint szegregációt az Emberi Erőforrások Minisztériuma a hátrányos helyzetű gyerekek esélyteremtő felzárkóztatásának tekinti.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.