Egymást érik majd a mérések az iskolákban a tanév vége előtt.
A 6., 8. és 10. osztályosok matematikai és szövegértési kompetenciamérését május 24-re írták ki. A tesztek olyan feladatokból állnak, amelyek elsősorban nem az iskolai tanterv konkrét megvalósulását mérik, hanem a tanulóknak azt a képességét, hogy a tanultakat hogyan tudják alkalmazni valódi problémák, helyzetek megoldásában. Az előző évek feladatsorait itt találjátok.
Május 27-én kerül sor az idegen nyelvi mérésre. Az idegen nyelvi mérés az általános iskolás tanulók angol és német nyelvtudását vizsgálja. A mérésben minden, első idegen nyelvként angol vagy német nyelvet választó 6. és 8. évfolyamos tanuló részt vesz. A korábbi évek feladatsorait itt találjátok.
A célnyelvi mérés a 6. és 8. évfolyamos két tanítási nyelvű oktatásban részt vevő tanulók nyelvtudását vizsgálja, azt méri, hogy a két tanítási nyelvű iskolák tanulóinak nyelvtudása megfelel-e a tantervi követelményekben az egyes évfolyamok számára előírt KER (Közös Európai Referenciakeret) szerinti szinteknek. Erre idén május 31-én kerül sor. A korábbi évek feladatsorait itt találjátok.
Megvannak a kompetenciamérés eredményei: még mindig a matek a mumus
Nyilvánossá tette az Oktatási Hivatal a tavaly májusban végzett kompetenciamérés eredményeit. A szövegértési- és matematikai tesztet a 6., 8. és 10. évfolyamokkal végezték. A 2016-os országos kompetenciamérés eredményei szerint a diákok matematikai képességei a 6. osztálytól a 8-ig jelentős mértékben fejlődnek, majd ezután a 10. évfolyamig kevésbé.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
