Jó hír a felvételizőknek: majdnem mindenki bejutott a kiválasztott középiskolába

A szakgimnáziumokba jutottak be a legtöbben, de a leendő gimnazisták száma sem sokkal alacsonyabb. A felvételizők háromnegyede az első helyen megjelölt suliba került be - derül ki az Oktatási Hivatal adataiból.

  • Eduline
Túry Gergely

Április 26-áig minden középfokú intézmény értesíti a hozzá jelentkező tanulókat a felvételi döntéséről, azaz jelentkezésük elfogadásáról vagy elutasításáról - tájékoztat az Oktatási Hivatal (OH).

Ezzel a középfokú felvételi eljárás általános szakasza véget ért.

A felvételiről az OH néhány statisztikát is közölt. Az eljárásban 81 883 nyolcadik évfolyamos, 7 516 hatodik évfolyamos és 6 089 negyedik évfolyamos tanuló vett részt.

Az idei általános felvételi eljárásban a nyolcadikos tanulók 96,9 százaléka (79 363 fő) felvételt nyert valamely középfokú oktatási intézménybe. A felvettek 74,5 százaléka (60 974 fő) az általuk megjelölt legelső helyre, 91,4 százalékuk pedig (74 824 fő) az első három helyen megjelölt terület egyikébe jutott be.

Itt írtunk arról, melyik iskolatípus kinek való.

A felvettek 36,4 százaléka (28 912 fő) gimnáziumi, 38,0 százaléka (30 174 fő) szakgimnáziumi, 23,7 százaléka (18 818 fő) szakközépiskolai, 1,5 százaléka (1 226 fő) szakiskolai, 0,3 százaléka (233 fő) pedig készségfejlesztő iskolai tanulmányi területre nyert felvételt.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.