Nem csak Magyarországon, hanem egész Európában több nő szerez oktatási tárgyú diplomát. - írja a Magyar Nemzet.
Az oktatás területén végzettek 80 százaléka nő Európában Ez azt jelenti, hogy a kontinensen az oktatás számított a „legnőiesebb” területnek a diplomát szerzők körében 2015-ben, míg a leginkább férfiak uralta terület – 81 százalékkal – az információtechnológia volt. – írja a lap.
Az Európai Unióban összesen közel 5 millióan szereztek diplomát tavalyelőtt, a végzettek 58 százaléka pedig nő volt. A Magyar Nemzet adatai szerint hazánkban is megjelenik ez az arány, ugyanis a megszerzett 11 100 oktatási tárgyú diplomából, 9100 volt nő. Sőt, a férfiak számára a pedagógus-életpályamodell sem hozta meg a kedvet a tanári pályához, ez kiderül abból, hogy a 2016/2017-es tanévben például több mint 154 800 tanár kezdte meg a munkát, köztük kevesebb mint 27 ezer férfi.
Európában az oktatási pálya Cipruson volt a legnépszerűbb, hiszen a megszerzett diplomák ötöde az oktatáshoz kapcsolódik. Azonban Horvátországban volt a legtöbb a női diplomások aránya, itt 95 százalék szerzett ilyen tipusú diplomát.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
