Új nemzeti alaptantervre, a tanulói terhek csökkentésére, a pedagógus-továbbképzési rendszer átalakítására tett javaslatot Palkovics László oktatási államtitkár a kormánynak - mondta Lázár János miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján. Beszélt a krétahiány miatti felelősségről is.
Palkovics László ismertette a kormánnyal a Köznevelési kerekasztal eredményeit a kormánnyal, ennek részeként elmondta, hogy az "alapelvek elfogadására lassan sor kerül" - tolmácsolta Lázár János a csütörtöki Kormányinfón. Javaslatot tett az államtitkár a tanulói terhek szeptemberi csökkentésére, ennek részleteiről azonban nem adott tájékoztatást a miniszter.
Palkovics László korábban egyértelművé tette, hogy marad a mindennapos testnevelés, valamint az etika és az erkölcstan órákat is megtartják a tantervben. Ezek alapján a csökkentésnek két lehetséges útja van, ami már felröppent a kormányzati tervek között:
A pedagógusok továbbképzésének átalakításával kapcsolatban Palkovics László azt javasolta, hogy az egyetemeket helyezzék a középpontba, a költségeket pedig teljes egészében az állam viselje.
Az oktatási államtitkár azt is kérte, hogy a kormány vizsgálja felül a vegyes - állami és önkormányzati - működtetésű intézményi modellt, mert az megbukott - mondta a Miniszterelnökség vezetője.
Lázár János szerint az egész napos iskolára bár nincs szüksége mindenkinek, de a nehézséggel küzdő gyermekeknek fontos, hogy felzárkóztathatóak legyenek.
Kitért arra is a miniszter, hogy tudomásuk szerint a pedagógusok a közeljövőben nem terveznek sztrájkot. Galló Istvánné a héten arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy ennek legfőbb oka, hogy az "érettségi sérthetetlen", a tanárok nem szeretnék megzavarni a diákjaik felkészülését.
Továbbra is kitartanak amellett, hogy a tankönyvpiac liberalizálására nincs lehetőség, azaz maradnak az állami könyvek.
Lázár János végül megismételte, hogy az intézményfenntartásban a kormány decentralizál, az iskolaigazgatókat pedig megerősíti, ennek részletei azonban egyelőre nem ismertek. Lázár elismerte, hogy a rendszer olyan helyzetet eredményezett, hogy sok iskolában valóban nem volt kréta sem, de azokért a szituációkért abszurd Orbán Viktor miniszterelnököt felelőssé tenni, ahol a fenntartó az önkormányzat.
Utóbbit nehéz értelmezni, ugyanis az oktatási intézmények fenntertói között csak a bölcsödei és óvodai szinten jelentős az önkormányzati fenntartás, ott viszont táblakrétára minimális szükség van.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
