Új nemzeti alaptantervre, a tanulói terhek csökkentésére, a pedagógus-továbbképzési rendszer átalakítására tett javaslatot Palkovics László oktatási államtitkár a kormánynak - mondta Lázár János miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján. Beszélt a krétahiány miatti felelősségről is.
Palkovics László ismertette a kormánnyal a Köznevelési kerekasztal eredményeit a kormánnyal, ennek részeként elmondta, hogy az "alapelvek elfogadására lassan sor kerül" - tolmácsolta Lázár János a csütörtöki Kormányinfón. Javaslatot tett az államtitkár a tanulói terhek szeptemberi csökkentésére, ennek részleteiről azonban nem adott tájékoztatást a miniszter.
Palkovics László korábban egyértelművé tette, hogy marad a mindennapos testnevelés, valamint az etika és az erkölcstan órákat is megtartják a tantervben. Ezek alapján a csökkentésnek két lehetséges útja van, ami már felröppent a kormányzati tervek között:
A pedagógusok továbbképzésének átalakításával kapcsolatban Palkovics László azt javasolta, hogy az egyetemeket helyezzék a középpontba, a költségeket pedig teljes egészében az állam viselje.
Az oktatási államtitkár azt is kérte, hogy a kormány vizsgálja felül a vegyes - állami és önkormányzati - működtetésű intézményi modellt, mert az megbukott - mondta a Miniszterelnökség vezetője.
Lázár János szerint az egész napos iskolára bár nincs szüksége mindenkinek, de a nehézséggel küzdő gyermekeknek fontos, hogy felzárkóztathatóak legyenek.
Kitért arra is a miniszter, hogy tudomásuk szerint a pedagógusok a közeljövőben nem terveznek sztrájkot. Galló Istvánné a héten arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy ennek legfőbb oka, hogy az "érettségi sérthetetlen", a tanárok nem szeretnék megzavarni a diákjaik felkészülését.
Továbbra is kitartanak amellett, hogy a tankönyvpiac liberalizálására nincs lehetőség, azaz maradnak az állami könyvek.
Lázár János végül megismételte, hogy az intézményfenntartásban a kormány decentralizál, az iskolaigazgatókat pedig megerősíti, ennek részletei azonban egyelőre nem ismertek. Lázár elismerte, hogy a rendszer olyan helyzetet eredményezett, hogy sok iskolában valóban nem volt kréta sem, de azokért a szituációkért abszurd Orbán Viktor miniszterelnököt felelőssé tenni, ahol a fenntartó az önkormányzat.
Utóbbit nehéz értelmezni, ugyanis az oktatási intézmények fenntertói között csak a bölcsödei és óvodai szinten jelentős az önkormányzati fenntartás, ott viszont táblakrétára minimális szükség van.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
