Hatalmas felháborodást váltott ki az oktatási reform Lettországban

Lettországban a kisebbségi iskolákban is bevezetik a lett nyelvű oktatást. A reform bevezetése nagy felháborodást váltott ki.

  • Eduline
MTI/EPA/Valda Kalnina

Raimonds Vejonis lett elnök aláírta az oktatási reformra vonatkozó jogszabályt, amelynek értelmében a kisebbségi iskolákban bevezetik a lett tannyelvű oktatást - írja a 444.hu, hozzátéve: a reform keretében a kisebbségi iskolák 2020-tól áttérnek a tárgyak többségének lett nyelvű oktatására. A reform fokozatos bevezetése a szeptember 1-jével kezdődő tanévben indul.

A reform elégedetlenségi hullámot váltott ki: az orosz iskolák védelmezői több tüntetést tartottak, és civil szervezetek aláírásokat gyűjtenek a reform bevezetése ellen tiltakozva.

Lettország népességének mintegy 40 százaléka orosz kisebbség. 2004-ben tartottak már tömeges tüntetéseket a kisebbségi iskolákban folyó oktatási reform ellen. Nem hiába, ugyanis ennek hatására vezették be a kéttannyelvű oktatást - derül ki a cikkből.

Tömegtüntetések lesznek az oktatási törvény miatt? Reformba kezdenek Lettországban

Jóváhagyta csütörtöki ülésén a lett parlament (Saeima) harmadik - végső - olvasásban is az oktatási reformot, amelynek értelmében a nemzetiségi iskolák a 2020-2021-es tanévig fokozatosan áttérnének csaknem minden tantárgy lett nyelven történő oktatására. Hatályba lépéséhez a jogszabályt az elnöknek kell jóváhagynia.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.