Kislétszámú óvoda is működtethető, de a szülőknek igyényelnie kell
A Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért közleménye szerint, ha problémás megfelelő óvodába íratni a gyermekeket, vagy csak túl távoli óvodába van lehetősége járnia a gyerekeknek, akkor az önkormányzattól igényelhető, hogy helyi óvodát nyissanak, akár kis létszámmal is.
Eduline
MTI / Beliczay László
Nem kell - aránytalan terhet vállalva - másik településre hordani az óvodáskorú kisgyermekeket, ha a szülők úgy döntenek, hogy az önkormányzat helyben nyisson óvodát számukra.
- írja a szervezet. Emlékzetetnek, hogy a Köznevelési törvény (Nkt.) szerint, ha legalább "nyolc szülő" úgy gondolja, hogy óvodáskorú gyermekét nem hajlandó naponta oda-vissza utaztatni a településen kívül kijelölt körzeti óvodába, akkor a települési önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelés "helyben történő ellátásról".
Itt az idő, hogy a helyi lakos szülők beadják "óvodanyitási igényüket" a települési önkormányzat jegyzőjéhez. Nevelési év közben is lehet kisóvodát nyitni!
- folytatódik a közlemény. Kiemelik, hogy ehhez nem kell új óvodát építeni, szerintük elég bérelni egy olyan családi házat, amely megfelel a célnak, vagy vissza kell venni az előző években indokolatlanul bezárt régi óvodai épületeket.
A kistelepülések népességmegtartása érdekében keményen fogalmaznak, szerintük egyszerűen vissza kell szererezni azokat a gyerekeket, akiket szintén csak a távoli óvodába tudnak járatni szülei, a szervezet szerint azokat, akiket "az oktatáspolitika más települések óvodáiba deportált".
November 12-én debütált A császárné című Netflix-sorozat harmadik, egyben befejező évada, amelyben minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap hazánk történelmének egyik legmeghatározóbb érája. Gróf Andrássy Gyula mellett olyan jelentős személyiséget is megismerhetünk, akiről a tankönyvekben jóval kevesebb szó esik: Ferenczy Idát, Erzsébet királyné magyar felolvasónőjét és legközelebbi bizalmasát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tervezett források nem elegendők a beígért reformok megvalósításához, ráadásul a költségvetési javaslatról a szakszervezetekkel sem egyeztettek.
A parlament oktatási bizottságának elnöke szerint a NOKS-és technikai dolgozók nélkül nem működne az oktatási rendszer, mégis a bérük alig emelkedett, és a munkakörülményeik sem javultak az elmúlt húsz évben.
Sipos Kitti Lídia két éve felmondta a Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatának működését több mint 25 éve biztosító művészeti iskolával kötött együttműködést.
A 2027-es költségvetési tervezetben először jelenik meg önálló, 8 milliárd forintos keret a felnőttkori tanulási programok támogatására – derült ki Rápli Róbert, a TISZA országgyűlési képviselőjének parlamenti felszólalásából.
A Klebelsberg Központ arra hivatkozott, hogy az adatok nyilvánosságra hozatala veszélyeztethetné a jövőbeni pályázati eljárások megfelelő lefolytatását.