Kislétszámú óvoda is működtethető, de a szülőknek igyényelnie kell

A Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért közleménye szerint, ha problémás megfelelő óvodába íratni a gyermekeket, vagy csak túl távoli óvodába van lehetősége járnia a gyerekeknek, akkor az önkormányzattól igényelhető, hogy helyi óvodát nyissanak, akár kis létszámmal is.

  • Eduline
MTI / Beliczay László

Nem kell - aránytalan terhet vállalva - másik településre hordani az óvodáskorú kisgyermekeket, ha a szülők úgy döntenek, hogy az önkormányzat helyben nyisson óvodát számukra.

- írja a szervezet. Emlékzetetnek, hogy a Köznevelési törvény (Nkt.) szerint, ha legalább "nyolc szülő" úgy gondolja, hogy óvodáskorú gyermekét nem hajlandó naponta oda-vissza utaztatni a településen kívül kijelölt körzeti óvodába, akkor a települési önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelés "helyben történő ellátásról".

Itt az idő, hogy a helyi lakos szülők beadják "óvodanyitási igényüket" a települési önkormányzat jegyzőjéhez. Nevelési év közben is lehet kisóvodát nyitni!

- folytatódik a közlemény. Kiemelik, hogy ehhez nem kell új óvodát építeni, szerintük elég bérelni egy olyan családi házat, amely megfelel a célnak, vagy vissza kell venni az előző években indokolatlanul bezárt régi óvodai épületeket.

A kistelepülések népességmegtartása érdekében keményen fogalmaznak, szerintük egyszerűen vissza kell szererezni azokat a gyerekeket, akiket szintén csak a távoli óvodába tudnak járatni szülei, a szervezet szerint azokat, akiket "az oktatáspolitika más települések óvodáiba deportált".

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.