Szigorú követelményeknek kell megfelelniük, és 40 ezer forintot is be kell fizetniük azoknak a pedagógusoknak, akik szakértőként akarnak részt venni a tanárok, tanítók és óvodapedagógusok minősítési eljárásában.
Nem olcsó mulatság, ráadásul szigorú követelményeknek is meg kell felelni ahhoz, hogy valaki tanfelügyeleti és pedagógusminősítési szakértővé válhasson. Az a pedagógus jelentkezhet ugyanis, aki legalább 14 év szakmai tapasztalattal rendelkezik, van szakvizsgája, legalább ötéves tapasztalatot szerzett arról az intézménytípusról, ahol tanfelügyelő szeretne lenni, és jelenleg is pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértőként vagy pedagógiai előadóként dolgozik.
Az országos szakértői névjegyzékben nem kell szerepelni, ugyanakkor a minősítésre felkészítő képzés elvégzése után jelentkezni kell a névjegyzékbe. Ezért 40 600 forintot kell fizetni.
Többlépcsős szűrés: az online teszten is át kell menni
Ezután a jelentkezőknek két online tesztet kell kitölteniük: az egyikkel a szakértői kompetenciákat vizsgálják, a másik a tanfelügyeleti és pedagógusminősítési munkához kapcsolódó jogszabályok ismeretét ellenőrzi. Az Oktatási Hivatal oldalán közzétett információk szerint a tesztek eredményeit is figyelembe véve alakítják ki az egyes képzési ütemekbe sorolt szakértők listáját.
Az első ütemben, április és május között ezer fő képzését tervezik távoktatásos és kontaktórás formában. Utóbbit hétvégenként szervezik meg, összesen négy alkalommal, budapesti és vidéki helyszíneken – az útiköltséget a résztvevőknek kell állniuk.
A jelentkezőknek a képzések megkezdéséig össze kell állítaniuk portfóliójukat, és meg kell szerezniük a képzés megkezdéséhez szükséges munkáltatói hozzájárulást. A jelöltek egy óráról sem hiányozhatnak, és készíteniük kell egy videófelvételt egy tanítási órájukról, foglalkozásukról, amelyhez a szülői hozzáárulást is meg kell szerezniük.
Ötezren ellenőriznek
A tanfelügyeleti és minősítési munkát ötezer szakértő végzi majd – a tanárok minősítésére egyébként 10 milliárd forint uniós forrást fordítanak. A pedagógusok portfóliójáról itt olvashattok, a pedagógus-életpályamodellről szóló cikkeinket pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
