Kifelejtette a költségvetésből az oktatási esélyegyenlőségi programot a kormány?

Az oktatási esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása sehol nem jelenik meg a 2013.

  • Eduline
Mi az, amire már nem jut pénz?
hvg.hu

Az oktatási esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása sehol nem jelenik meg a 2013. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatban. Ha a törvény a jelenlegi állapotában kerül elfogadásra, akkor egy lassan tíz éve futó iskolafejlesztési programot állíthat meg, melyben évente húszezer óvodás gyermek és több százezer tanuló, valamint közel tizenötezer pedagógus vesz részt. Ez utóbbiak jelentős bérkiegészítése is a tervezet áldozatául eshet - írja a hvg.hu.

Az Roma Sajtóközpont által megkérdezett szakértők szerint a kormányzat tervezett oktatási intézkedései nyíltan elitisták, és éppen a szegényebb rétegek iskolai sikeressége ellen hatnak, ráadásul számos ponton ellentétesek az uniós irányelvekkel, amelyek például a diplomások számának növeléséről szólnak.

Tény, hogy a gazdaságélénkítési céllal megírt kormányzati stratégia, a Széll Kálmán-terv oktatáspolitikai fejezete szerint „hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között” – amit nehezen lehet nem szelekciós érvelésként érteni. A legszegényebbek gyerekei pedig évtizedek óta a szakképzésbe járnak. A roma gyerekek többségének ez jelenti az oktatás végpontját, feltéve, hogy elvégzik a középiskolát. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.