A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint sértik az alaptörvényt azok az intézkedések, amelyek választásra...
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint sértik az alaptörvényt azok az intézkedések, amelyek választásra kényszerítik a közszférában nyugdíj mellett dolgozókat, ezért az ombudsmanhoz fordultak.
A szakszervezet úgy ítéli meg, hogy az érintett rendelkezések nem egyeztethetők össze a jogállamiság követelményeivel, és sértik - egyebek között - az emberi méltóságot. Ezért megkeresték az alapvető jogok biztosát, kérve, hogy - élve törvény adta lehetőségeivel - forduljon az Alkotmánybírósághoz.
Az érdekvédők levelükben kiemelték: a támadott rendelkezések országgyűlési elfogadása, a Magyar Közlönyben történő megjelenése és a hatályba lépése között csupán néhány nap telt el, ezért megismerésükhöz a jogalkotó nem adott kellő időt.
Az érintett jogszabályok között említik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló szabályozást, és kitértek arra is, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi törvény korlátozza azoknak a továbbfoglalkoztatását, akik betöltötték az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt.
Az említett törvénymódosítások alapvetően változtatták meg a közszolgálati jogviszony fenntartása és e mellett az öregségi nyugdíj folyósításának a szabályait. A törvények elfogadása, kihirdetése és hatályba léptetése, a kellő idő hiánya mind az érintett munkáltatókat, mind a közszolgálatban lévőket elfogadhatatlan, a jogállamiságot alapvetően sértő helyzetbe hozta - fogalmaztak.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
