A nemzeti alaptanterv kiváló, de a kivitelezéssel vannak gondok, például az ismeretanyag átadásának tempója gyorsabb kellene hogy legyen - mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.
Az egészségügyben úgy érdemes gondolkodni, hogy miként lehet biztosítani adott intézményben a megfelelő létszámot, infrastruktúrát és a szükséges pénzügyi forrást; ugyanez vonatkozik az iskolákra is - jelentette ki Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere abban az interjúban, amelyet a Magyar Hírlapnak adott és pénteken jelent meg.
Hozzátette: magyar hagyományokra épülő, korszerű oktatás a cél, amely "felkészíti a fiatalokat a munkaerőpiaci kihívásokra, és életre szóló értéket ad számukra".
A nemzeti alaptantervet kiválónak minősítette, de hozzátette, hogy a kivitelezéssel vannak gondok, például az ismeretanyag átadásának tempója gyorsabb kellene, hogy legyen. Továbbá "hangsúlyozni kell, hogy az alapvető értékek minden esetben meghatározzák a tartalmat" - mutatott rá.
Kijelentette azt is, hogy a pedagógusok véleményét, javaslatait eddig is meghallgatták, és ezután is számítanak rájuk.
Az új miniszter szerint hónapok óta a pedagógusokkal közösen zajlik az új NAT kidolgozása
Azon fognak dolgozni, hogy tovább tudják növelni a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülését - mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások új minisztere a sárvári Tinódi Sebestyén Gimnázium és az Öregdiákok Baráti Köre hagyományos érettségi találkozóján, ahol a tárcavezető az Öregdiákok Baráti Köre elnökeként vett részt.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
