Így mentené meg óvodáját és iskoláját egy 400 lakosú falu

A Nógrád megyei Terényben olyan nagycsaládosok jelentkezését várják, akik letelepednének ott.

  • MTI
Stiller Ákos

A Nógrád megyei Terényben olyan nagycsaládosok jelentkezését várják, akik letelepednének ott. A Budapesttől 90 kilométerre lévő falu polgármesterének erről szóló sajtónyilatkozatát Lódi Viktória, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete sajtó- és titkársági referense juttatta el az MTI-hez.

Ebben Brozsó Andrásné (Fidesz-KDNP), Terény polgármestere azt írta: az elmúlt tizenöt évben több nagycsalád is költözött az alig több mint 400 lakosú palócföldi faluba, gyermekeik megtöltötték az óvodát, az iskolát, így mindkét intézmény bővítették. Idén viszont már elkezdődött a létszám csökkenése az óvodában, ami elindította az együttgondolkodást a falu jövőjéről.

Terényben egy évig ingyen lakhatást biztosítanak azoknak, akik szeptembertől legalább két gyermeküket beíratják az óvodába. A polgármester közölte: a leendő új lakóknak az igénybe vehető családi házak rezsiköltségét kell megfizetniük, a havi albérleti díjnak megfelelő összeget pedig lakás-előtakarékoskodásra kell fordítaniuk. Ezt a pénzt később egy összegben visszakapják, és önerőt biztosíthat a lakásvásárláshoz.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde