Ez a baj jó néhány tankerületi igazgatóval - megszólalt a Klebelsberg Központ elnöke

Szolgáltatói szemlélettel kell tekinteni a fenntartói munkára - mondta a Magyar Hírlapnak adott, szerdán megjelent interjújában a Klebelsberg Központ elnöke.

  • Eduline
Fülöp Máté

Solti Péter szerint néhány tankerületi igazgatónak kissé bürokratikus szemlélete volt, amin azonban könnyű változtatni. Úgy vélte, terjeszteni kell azt a felfogást, hogy megkönnyíti a munkájukat, ha nagyon gyorsan megoldást találnak a problémákra.

Az elnök arról is beszélt, hogy az a hatszázmilliárd forint, ami a rendszer működtetésére ebben az évben rendelkezésre áll, kellően megalapozott, stabil keret ahhoz, hogy a felmerülő problémákat meg lehessen oldani.

A tankerületi központok számláin jelenleg közel ötvenhétmilliárd forint van, tehát nincs gond a fizetőképességgel sem - tette hozzá.

Nevetségessé tették az akadémikusok az Palkovics László államtitkárt és embereit

A közoktatásról szóló nyílt vitanapot tartottak a Magyar Tudományos Akadémián, ahol a szakma szélesebb része teljesen másképp gondolkodott az közoktatás jelenlegi állapotáról és a továbblépés irányáról, aminek hangot is adtak. A Stádium 28 kör által szervezett fórumot a közoktatás egyes problémáiról, az előadók sora mind a neveléstudomány és az oktatási rendszer magas szintű szakemberei voltak, köztük Dr. Varga Júlia, Dr. Kertesi Gábor és Dr. Csapó Benő.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.