A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint jogsértő, hogy a megyei kormányhivatalok az érettségit szervező...
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint jogsértő, hogy a megyei kormányhivatalok az érettségit szervező középiskolák igazgatóit arra kérték, küldjék el az adott iskolában foglalkoztatott pedagógusok személyes e-mail címeit.
A szakszervezet közleményében a kormányhivatalokat a szerintük jogsértő levél visszavonására szólította fel. A PSZ megítélése szerint ugyanis a levél ellentétes az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénnyel.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a közoktatásról szóló törvény mellékletében "az alkalmazottak adatai" cím alatt felsorolt adatok között nem szerepel a pedagógusok elektronikus elérhetőségére vonatkozó adat, így azok nem állnak a munkáltató rendelkezésére. Ilyen adat kezelésére egyébként a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény melléklete alapján sincs lehetőség - fűzték hozzá.
Mint írták, a levél azért is ellentétes az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénnyel, mert nem érvényesül a jogszabály legfontosabb rendelkezése, a célhoz kötöttség, amelynek lényege, hogy személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető.
Véleményük szerint az, hogy a kormányhivatalok "közvetlen kapcsolattartást szeretnénk kialakítani a jövőben az intézmény pedagógusaival a közoktatási feladatok ellátása során", nem elégséges indok ahhoz, hogy jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében bekérhetők legyenek ezek az adatok.
Az érdekvédők szerint a pedagógusok elektronikus elérhetőségére a kormányhivataloknak nem lehet szüksége egyébként sem, mivel a pedagógusok munkáltatója az iskola, és nem a kormányhivatal. Ezért a közoktatási feladatok ellátása során nincs szükség és indok személyes kapcsolat kialakítására - írták. Jelezték, a pedagógusokkal az iskola nyilvános elérhetőségein keresztül is kapcsolatot tudnak tartani a kormányhivatalok, ha azt szükségesnek vélik.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
