Balog Zoltán szerint nincs tanárhiány, csak "lejárató szándékú hírgyártás"

Balog Zoltán szerint "minden napra akadna egy-egy jó hír, egy-egy biztató eredmény, egy új fejlesztés, egy megnyíló lehetőség". Az emberi erőforrások minisztere az oktatásról is beszélt.

  • eduline/mti
Túry Gergely

A tanárhiányról azt mondta, "lejárató szándékú hírgyártás" zajlik, a miniszter szerint ma mintegy kétezerrel több tanár dolgozik a pályán, mint 2010 előtt.

"A politikai bírálatokat ebben az ügyben éppen azért tartom abszurdnak, mert a most huhogók felelősek azokért a rossz adottságokért, amelyeket nagyon nehéz és időigényes megváltoztatni" - tette hozzá.

A tanárképzésben már látszanak az eredmények: az elmúlt évhez képest idén 30 százalékkal többen jelentkeztek tanárnak. Míg a baloldal iskolákat zárt be, "mi építünk és bővítünk" - mondta az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán emlékeztetett arra is, hogy kilencedik osztályig minden gyermek ingyen kapja a tankönyvet. Az óvodáskorú gyerekek 85

százaléka napi háromszor kap ingyen enni, az általános iskolákban minden második gyermek ingyen eszik.

Beismerte a Klik: tényleg tanárhiány van az iskolákban

A kistelepüléseken előfordulhat, hogy nagyobb a tanárhiány - mondta Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese az ATV Egyenes Beszéd című műsoráan. Ez a helyzet Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese szerint azért állhat elő, mert a kistelepüléseken 40 fős iskolákat is fenntartanak, ahol nincs szükség például főállású fizikatanárra vagy matematikatanárra, ezért egy másik iskolából átirányítanak egyet.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.