Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
pixabay
Ez a helyzet Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese szerint azért állhat elő, mert a kistelepüléseken 40 fős iskolákat is fenntartanak, ahol nincs szükség például főállású fizikatanárra vagy matematikatanárra, ezért egy másik iskolából átirányítanak egyet. Ezért is tartja jó döntésnek és rendszernek a tankerületi felépítést, mert így a tankerületi igazgatók könnyen átláthatják az ilyen helyezeteket.
Az ATV műsorában Hajnal Gabriella hozzátette, a KRÉTA rendszeren keresztül pontosan láthatják, hogy egy adott tanár mennyi túlórát vállal, ebből tudnak következtetni a tanárhiányra.
pixabay
Hajnal Gabriella azt is elmondta: a pedagógusok elrendelt túlóráinak kifizetése az első perctől fogva jól működik. Ugyanakkor hozzátette: az eseti helyettesítéseknél előfordulhat, hogy nem fizetik ki a tanárok túlóráját, de csak egy bizonyos szám alatt.
A szakember arról is beszámolt, hogy jelenleg a Klebelsberg Központnak egyáltalán nincs adóssága, miután több pénz került az oktatásba, és a tankerületi rendszer is stabilitást jelent. Hajnal Gabriella szerint a szülők részéről is szemléletváltásra van szükség. A gyermekek túlterheltségével kapcsolatban elmondta: a szülők kérik, hogy minél több pluszóra legyen elérhető, az iskolák pedig versenyhelyzetbe kerülnek.
A pedagóguskar elnöke szerint paradigmaváltásra van szükség az iskolákban
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint a tanulói terhelés csökkentése érdekében nem lesz elég az óraszám csökkentése, egyfajta paradigmaváltásra is szükség lesz az iskolákban, ez reményei szerint az új Nemzeti alaptantervben (Nat) meg is jelenik. Horváth Péter, az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt szerdán az életpálya gyenge pontjaként említette, hogy önmagában a teljesítményt nem tudja elismerni.
