A kistelepüléseken előfordulhat, hogy nagyobb a tanárhiány – mondta Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese az ATV Egyenes Beszéd című műsoráan.
Ez a helyzet Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese szerint azért állhat elő, mert a kistelepüléseken 40 fős iskolákat is fenntartanak, ahol nincs szükség például főállású fizikatanárra vagy matematikatanárra, ezért egy másik iskolából átirányítanak egyet. Ezért is tartja jó döntésnek és rendszernek a tankerületi felépítést, mert így a tankerületi igazgatók könnyen átláthatják az ilyen helyezeteket.
Az ATV műsorában Hajnal Gabriella hozzátette, a KRÉTA rendszeren keresztül pontosan láthatják, hogy egy adott tanár mennyi túlórát vállal, ebből tudnak következtetni a tanárhiányra.
Hajnal Gabriella azt is elmondta: a pedagógusok elrendelt túlóráinak kifizetése az első perctől fogva jól működik. Ugyanakkor hozzátette: az eseti helyettesítéseknél előfordulhat, hogy nem fizetik ki a tanárok túlóráját, de csak egy bizonyos szám alatt.
A szakember arról is beszámolt, hogy jelenleg a Klebelsberg Központnak egyáltalán nincs adóssága, miután több pénz került az oktatásba, és a tankerületi rendszer is stabilitást jelent. Hajnal Gabriella szerint a szülők részéről is szemléletváltásra van szükség. A gyermekek túlterheltségével kapcsolatban elmondta: a szülők kérik, hogy minél több pluszóra legyen elérhető, az iskolák pedig versenyhelyzetbe kerülnek.
A pedagóguskar elnöke szerint paradigmaváltásra van szükség az iskolákban
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint a tanulói terhelés csökkentése érdekében nem lesz elég az óraszám csökkentése, egyfajta paradigmaváltásra is szükség lesz az iskolákban, ez reményei szerint az új Nemzeti alaptantervben (Nat) meg is jelenik. Horváth Péter, az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt szerdán az életpálya gyenge pontjaként említette, hogy önmagában a teljesítményt nem tudja elismerni.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
