Az idei a béremelések éve volt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által felügyelt ágazatokban - így értékelte 2016-ot Balog Zoltán miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés Kulturális bizottságának csütörtöki ülésén.
A köznevelés átalakítását szeretnék lezárni az év végére - jelentette be a miniszter, hozzátéve: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) működésével maga sem volt teljesen elégedett. Beszámolója szerint 58 területi központot hoztak létre, a szakképzés felügyelete a nemzetgazdasági tárcához került, az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kaptak és a tanfelügyeleti rendszer segítségnyújtó szerepét is erősítették.
Hozzátette: a pedagógusok bére szeptemberben - az általános pedagógus-bérmelés nyomán - átlagosan 3,5 százalékkal emelkedett, a tanulók kétharmada kap ingyenes tankönyvet, a tankönyvellátás mégis kevesebbe kerül, a KLIK adósságállománya szinte eltűnt. Balog Zoltán szerint az oktatásra fordított állami kiadások Magyarországon nőttek a legnagyobb arányban Európában.
A miniszter elismerte: a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányában nincs javulás, és a tanodapályázatok első köre "nem volt sikertörténet", ám hozzátette, hogy megháromszorozták a tanodák számát, amelyekből rövidesen újabb száz nyílik.
Balog Zoltán szerint fontos cél a digitális oktatás fejlesztése: javítják az eszközellátottságot, az iskolák internet-hozzáférését, módszertani képzéseket hirdetnek és átalakítják a kerettanterveket.
Jelentős egyetemi fejlesztések indultak el, és részben a kancellári rendszernek köszönhetően a felsőoktatás adósságmentes lett, a PPP-hitelek és az egészségügyi intézmények kivételével.
A felsőoktatásban dolgozó 14 ezer oktató bérét jövőre az idei emeléssel együtt 20, 2018-ban további 5 százalékkal emelik - közölte.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
