Az ígéretek ellenére nem adott sok szabadságot a Klik az iskoláknak

Mondhat bármit Palkovics László államtitkár, az iskolaigazgatók szerint nem kaptak úgy és annyi mozgásteret, mint ígérték nekik.

  • Eduline
Túry Gergely

Egy sajátos üzengetés kezd ismét kialakulni az iskolák vezetői és az oktatási államtitkárság, illetve a Klik között. A Magyar Nemzet számolt be a napokban Pölöskei Gáborné, a Klik vezetőjének eladásanyaga alapján, hogy távolról sem élvezhetnek annyi szabadságot az iskolaigazgatók, mint remélték, illetve mint ígérték nekik. Ennek fajsúlyos része az iskola költségvetésének megtervezése.

Ezt Palkovics László nyomatékosan cáfolta, szerinte az igazgatónak folyamatos rálátása van iskolája költségvetésének évközi alakulására. A Klik közleményben jelezte, hogy teljes félreértésen, illetve tájékozatlanságon alapulnak a sajtóhírek.

A MN ezért ismét az iskolaigazgatkhoz fordult, hogy milyen tapasztalataik vannak eddig a tanévről. Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója például elmondta, hogy komoly egyeztető szándékot nem fedezett fel a Klik részéről, nem volt érdemi beleszólása a költségvetés elkészítésébe. A Klik egy igazgatóknak szánt értekezleten jelezte, hogy mire és hogyan költik el a pénzt. Pukli állításait megerősítette Turcsik Viktor, a budaörsi Herman Ottó Általános Iskola igazgatója is, hozzátéve, hogy bár már zajlik a tanév, még az előirányzatot sem látta.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.