Az államtitkár szerint a béremelésre mintegy 21 milliárd forintot költenek a költségvetésből.
Ez az alapbér emelkedését jelenti, és ezen felül nőnek a tanárok pótlékai is, összesen 10 milliárd forint értékben. Az államtitkár korábban azt mondta, a 2013 óta tartó bérrendezés óta átlagosan 50 százalékkal bővült a pedagógusok illetménye, és erre a célra 350 milliárd forintot költött az állam.
Bruttó 7-14 ezer forinttal magasabb fizetést kapnak a 2017/2018-as tanévtől azok a pedagógusok, akik saját intézményük igazgatója szerint "jól dolgoznak", ezért "megérdemlik" az életpályamodell bevezetésekor beígért béremelés utolsó részletét. Kiszámoltuk, milyen bruttó bérrel számolhatnak a pedagógusok 2017 szeptemberétől.
Hozzátette, 2013-ban egy 19 éve dolgozó, a pedagógus I. kategóriában lévő, főiskolai diplomával rendelkező tanárnak bruttó 149 ezer forint volt a bére, ez mára bruttó 274 ezer forintra nőtt. Egy pedagógus II. kategóriában lévő, főiskolai diplomával rendelkező tanárnak szintén 149 ezer forint volt a jövedelme, most 301 ezer forintot vihet haza.
Kitért arra is, az OECD statisztikái szerint Magyarország az elsők között szerepel azon országok között, ahol a leginkább nőtt a pedagógusok bére, ugyanakkor a diplomás átlagbérhez képest is kiemelkedő, annak 82 százalékán áll a járandóságuk. Az OECD-országok átlaga egyébként 80 százalék, vagyis ezt Magyarország meghaladta.
A hazai tanári fizetések jóval az átlag alatt vannak, a legfrissebb felmérések szerint is. Ennél már csak a csehek és a lengyelek keresnek rosszabbul. A folyamatosan csökkenő fizetések mellett lehet, hogy nemsokára nálunk kereshetik majd a legkevesebbet a tanárok. Az OECD adatai szerint Magyarország az utolsók között szerepel, ha a tanári fizetésekről van szó.
