Ma a magyarországi általános iskolások mintegy 13 százaléka roma származású, több mint százezer gyerek – derül ki egy...
Ma a magyarországi általános iskolások mintegy 13 százaléka roma származású, több mint százezer gyerek – derül ki egy friss kutatásból. Ez a szám 1980-ban még alig 70, 1990-ben közel 74 ezer volt. Papp Z. Attila szociológus a Pro Minoritate című folyóiratban megjelent beszámolója szerint miközben az ország általános iskolai populációja az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent (1960-hoz képest mára gyakorlatilag felére, közel másfél millióról 775 ezerre), a roma tanulók száma és általános iskolai aránya fokozatos növekedést mutat – írja az fn24.hu.
Az OktpolCafén is összefoglalt tanulmány azt is vizsgálja, hogy hogyan függ össze a telephely becsült roma tanulói aránya az iskolai teljesítményekkel. Első ránézésre az – Országos Kompetenciamérésekből kinyert - adatok egyértelmű összefüggést mutatnak: a magasabb roma tanulói arány statisztikailag együtt jár az alacsonyabb iskolai teljesítménnyel.
Ha az iskolai teljesítményt magyarázó modellben a roma tanuló arány mellé bevesszük a családiháttér-indexet, kiderül, a teljesítményt szinte kizárólag ez a „hozott érték” határozza meg. A roma tanulói arány direkt hatása szinte teljesen lenullázódik - írja a hírportál.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
