A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) szerint gyorsabban és hatékonyabban kellene haladni a tárgyalásoknak azokban a kérdésekben, amelyekben széles szakmai konszenzus van az oktatással kapcsolatban.
A szervezet küldöttgyűlése vasárnapi közleményében azt írta, a legfontosabb egyebek mellett a szakmai munka feltételeit biztosító költségvetés elkészítése, a nyugdíjba vonulók státuszának betöltése, a nevelést, oktatást segítő munkatársak számának bővítése, bérük rendezése, illetve a mindennapos testnevelés átgondolása.
A kar emellett üdvözölte, hogy megoldódott a nyugdíjas foglalkoztatás, egyszerűsítették a tanfelügyeleti és önértékelési eljárásokat, megszüntették az első és második osztályosok esetében a tartós tankönyveket, illetve meghoztak egyes, a közleményben nem részletezett döntéseket az érettségivel kapcsolatban.
Hozzátették, hogy mindig is annak hívei voltak, hogy a megoldásokat tárgyalások útján kell keresni, ezért vesznek részt a köznevelési kerekasztal munkájában.
A szakszervezetek azonban továbbra sem tervezik, hogy részt vesznek a fórumon, ugyanis a kormány főleg állami intézményekkel töltötte azt fel - például az NPK-val -, így elveszene a hangjuk, másrészt illegitimnek tartják több szervezet részvételét.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
