A Magyar Közétkeztetők Szövetsége szerint egy 45 perces ebédszünet és az egészséges táplálkozást oktató „Ebédóra” bevezetése alapjaiban változtathatná meg az iskolai étkezési kultúrát.
Bár az elmúlt időszakban az önkiszolgáló rendszerek, az A-B menüválasztás és a vitaminpultok bevezetése révén jelentősen javult a hazai közétkeztetés színvonala, a szakemberek szerint további lépésekre van szükség. A Magyar Közétkeztetők Szövetsége (MKSZ) több olyan, elsősorban szemléletváltást igénylő javaslatot dolgozott ki, amelyek közvetlenül a tanulók mindennapjait és egészséges fejlődését szolgálják.
A szövetség egyik legfőbb kezdeményezése, hogy az iskolákban biztosítsanak egy hosszabb, a szakmai ajánlásoknak megfelelő 45 perces ebédszünetet. Ez a módosítás a gyermekek egészsége és jólléte szempontjából is kulcsfontosságú lenne.
A hosszabb ebédszünet segíthetné a táplálkozás-egészségügyi célok elérését, ráadásul várhatóan növelné a gyerekek jóllakottság-érzését is
– emelte ki Feigl Edit, az MKSZ szakmai vezetője, majd hozzátette, hogy az alsó tagozatos tanulóknál a rövidebb tanórák bevezetésének lehetősége is támogathatná ezt a folyamatot, így a tanrend átalakításával a diákok az ebédjüket kényelmesen, kapkodás nélkül meg tudnák enni.
A megfelelő idő biztosítása mellett az MKSZ a szemléletformálásra is nagy hangsúlyt fektetne, ezért kezdeményezik egy külön „Ebédóra” bevezetését.
Azt érdemes kiemelni, hogy a Nemzeti Alaptantervnek már jelenleg is része a testi és lelki egészségre nevelés, az „ebédóra” keretein belül hangsúlyosabban és a gyakorlatban is megjelenhetne az egészséges táplálkozás oktatása. Ez a kezdeményezés segítené, hogy a gyerekek ne csupán ételként, hanem az egészséges életmód alappilléreként tekintsenek a menzára.
A közétkeztetési rendelet értelmében 2028 szeptemberétől 50–57 százalékkal kell csökkenteni a megengedett maximum sóbevitelt. A célok eléréséhez elengedhetetlen a pékáruk és húskészítmények sótartalmának mérséklése, ami az egészségpolitika, az agrárpolitika és az élelmiszeripar szoros együttműködését igényli.
Az MKSZ szerint a minőség javításának kulcsa a finanszírozási oldal átrendezése is lehetne. Míg Magyarországon a kereskedelmi éttermek áfája 5 százalék, addig az iskolai és szociális menzákat 27 százalékos adó terheli, szemben a legtöbb EU-tagállammal, ahol az iskolai közétkeztetés adómentes vagy legfeljebb 10 százalékos adókulcs alá tartozik.
Feigl megjegyezte, az egészséges alapélelmiszerek forgalmi adójának mérséklése, valamint a közétkeztetési áfa 5 százalékra csökkentése azonnali 17,3 százalékos megtakarítást jelentene az önkormányzatok, az intézmények és a szülők számára, miközben több minőségi hazai alapanyag felhasználását tenné lehetővé.
Fontos, hogy jelenleg a gyermekétkeztetésben semmilyen jogszabály nem határozza meg a minimum nyersanyagnormát. Ennek hiányában a közbeszerzési eljárásokban gyakran kizárólag a legalacsonyabb ár dönt, ami óhatatlanul olcsóbb és gyengébb minőségű alapanyagok beszerzéséhez vezet. Az MKSZ ezért a gyermekélelmezésben is elengedhetetlennek tartja a korcsoportonként differenciált minimum normák törvényi rögzítését.
A javaslatok illeszkednek abba az átfogóbb törekvésbe, amely az európai színvonalú gyermek- és közétkeztetés megteremtését célozza. Trompler Ildikó, a Tisza Párt frakciójának korábban dietetikusként dolgozó országgyűlési képviselője a szövetség javaslatcsomagja kapcsán hangsúlyozta:
A közétkeztetés az egészséges táplálkozás és életmód, a fenntarthatóság és a közösségek életminősége szempontjából kulcsfontosságú terület, éppen ezért az előttünk álló időszakban egy egységes, hosszú távú programot kell kidolgozni a települési közétkeztetés fejlesztésére.
Az iskolai menzával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Négy-hat százalékkal emelkedhetnek a közétkeztetés költségei, jelentős térítésidíj-emelkedésre azonban nem számít a szakmai szervezet. Közben egyre több iskolában jelenik meg a szabadszedéses, svédasztalos menza, amely ugyan valamivel drágább lehet a hagyományos rendszernél, de kevesebb étel kerülhet a kukába.
Október 21-én őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, aki több szálon is összefüggésbe hozható azzal, hogyan tűnhetett el mintegy 128 milliárd forint a kecskeméti Neumann János Egyetemi Alapítványból (NJEA). Arról nem is beszélve, hogy az NJE intelligens campusát, egy Matolcsy Ádámhoz köthető cég építette volna.
Titeket kérdeztünk az őszi MondoConon.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Az egykori házelnök szerint ezért nem csak a Fidesz felelős.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
