A 2027-es költségvetésben további 3,5 milliárd forintot fordítanak erre a célra.
A HVG vette észre, hogy több rendelet megjelent a Magyar Közlönyben szerda este, köztük a 1335/2026. (X. 14.) számú kormányhatározat, amely már a címében is „a gyermekvédelmi rendszerben kialakult krízishelyzetről” beszél.
A döntés értelmében a kormány 2026-ban 6 milliárd többletforrást fordít gyermekjólétre és gyermekvédelemre: 3,7 milliárdot személyi és 2 milliárdot dologi kiadásokra, valamint 300 milliót felújításokra. A pénzt a központi költségvetésből csoportosítják át, az idén fel nem használt rész 2027-ben is felhasználható ugyanerre. A határozat kimondja, hogy „a gyermekjóléti alapellátás megerősítése és a gyermekvédelmi szakellátás krízishelyzetének kezelése” érdekében a 2027-es, még be nem nyújtott költségvetésben további 3,5 milliárd forintot biztosítanak hasonló célra.
A rendelet Kátai-Németh Vilmost szociális és családügyi minisztert bízta meg a gyermekvédelmi krízisprogram hatásainak mérésére. A tapasztalatairól az egészségügyi miniszter bevonásával számol majd be, és az eredmények alapján fogják megtervezni a gyermekvédelmi szakellátási férőhelyek működtetéséhez szükséges finanszírozást.
Emellett közel 600 millió forinttal növelték a gyógyító-megelőző ellátásokra szánt egészségbiztosítási keretet.
Kilenc és fél milliárd forintos azonnali krízisprogram indításáról döntött a kormány a gyermekvédelem területén, miután az újonnan elkészült Gyermekvédelmi Diagnózis szerint a helyzet lesújtó – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. Hozzátette: a problémák 16 éve ismertek voltak a korábbi kormány előtt, amely nem a megoldásukon, hanem az elfedésükön dolgozott.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk a feladatsort és a javítási-értékelési útmutatót!
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
