Miközben egy pályakezdő pedagógus bére 700 ezer forint, egy szociális munkásé mindössze 430 ezer forint – derül ki a gyermekvédelmi rendszer helyzetét feltáró 2026-os jelentésből. A jelentős bérkülönbség miatt a gyermekvédelem egyre nehezebben tudja megtartani a képzett szakembereket, miközben egyes területeken már most is kritikus a létszámhiány.
„Az oktatási szektor elszívja a szakembereket, mert az induló bér a szociális munkásoknál 430 ezer, a pedagógusoknál 700 ezer. Egy középfokú végzettségű dajka annyit keres, mint egy diplomás családsegítő” – mondta az egyik szakember a gyermekvédelmi rendszer helyzetét vizsgáló jelentés készítőinek.
A dokumentum alapján azonban nem pusztán arról van szó, hogy alacsonyak a bérek a gyermekvédelemben. Az egyik legsúlyosabb probléma, hogy az ágazat bérei egyre kevésbé versenyképesek más közszolgáltatási területekkel, miközben a gyermekvédelmen belül is jelentős bérkülönbségek alakultak ki.
A gyermekvédelmi jelentés itt olvasható.
A jelentés szerint a gyermekvédelmi munkakörök bérei évek óta jelentősen veszítenek a reálértékükből, és sok esetben már nem biztosítanak stabil megélhetést, illetve kiszámítható életpályát. Közben a pedagógus és a nem pedagógus munkakörök bérpályája fokozatosan eltávolodott egymástól, 2024-től pedig a dokumentum szerint „teljesen szétvált”.
Míg ugyanis a pedagógus-bérpálya 2023 és 2026 között folyamatos, önálló béremeléseket kapott, addig a nem pedagógus gyermekvédelmi dolgozók béremelése lényegében a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséhez kötődött. Érdemi, kifejezetten az ágazatra szabott intézkedésként a jelentés a 2026-ban bevezetett 15 százalékos kiegészítő bérpótlékot említi.
A különbség ráadásul ugyanazon a munkahelyen belül is megjelenhet. Egyes gyermekvédelmi munkakörök a pedagógus-bértábla alá tartoznak, mások továbbra is a közalkalmazotti rendszerben maradtak. A jelentés szerint ebből jelentős bérfeszültségek alakultak ki, amelyeket a dolgozóknak járó szabadnapok eltérő száma tovább növel.
A bérezés problémáját az is mutatja, hogy a jelentésben megszólaló szakemberek szerint egyes dolgozók csak jelentős mennyiségű túlórával tudják elfogadható szintre emelni a keresetüket.
Brutális a bérprobléma. A gyermekfelügyelőnek havi 80 túlórájuk van, ezzel lesz elfogadható a bérük, de ez a túlmunka hamar kiégéshez vezet
– fogalmazott az egyik megszólaló. Egy másik beszámoló szerint a gyermekfelügyelők nettó 320 ezer forintot vittek haza, és amikor negyven jelentkezővel közölték ezt az összeget, végül egyikük sem vállalta el a munkát.
A jelentés külön problémaként emeli ki, hogy az elmúlt években az alapbérek érdemi rendezése helyett egyre inkább pótlékokkal próbálták kompenzálni az alacsony fizetéseket. Ezek azonban nem épülnek be az alapbérbe, így például a túlóráért vagy az éjszakai munkáért járó összeget sem emelik úgy, ahogyan egy tényleges alapbéremelés tenné.
Az alacsony bérek következménye már a rendszer működésén is látszik. A jelentés szerint volt olyan megye, ahol a betöltetlen álláshelyek aránya 15-20 százalék körül alakult. Az egyes járások között ennél is nagyobb különbségek lehetnek: a szakemberek olyan területről is beszámoltak, ahol a szükséges 15 munkatárs helyett heten dolgoztak, máshol pedig 14 helyett mindössze öten. Utóbbi öt munkatársból ráadásul csak kettőnek volt felsőfokú végzettsége.
A gyermekotthonokban a statisztikai adatok alapján 16 százalékos a munkaerőhiány, a jelentés készítőinek személyesen nyilatkozó szakemberek azonban ennél jóval nagyobb tényleges hiányról számoltak be. A szakemberhiány miatt működőképes intézmények maradnak üresen és gyerekcsoportokat kell bezárni: 2026. július 31-én az állami fenntartású intézményekben 97 gyerekcsoport volt zárva.
A dokumentum alapján így egy önmagát erősítő folyamat alakult ki: az alacsony és más ágazatokhoz képest versenyképtelen bérek miatt nehéz új szakembereket találni és megtartani, a létszámhiány miatt pedig egyre nagyobb teher nehezedik azokra, akik még a rendszerben maradtak. A túlterheltség és a kiégés aztán újabb szakembereket késztethet távozásra, tovább mélyítve a gyermekvédelem munkaerőválságát.
A gyermekvédelem súlyos helyzetére reagálva a kormány 9,5 milliárd forintos azonnali krízisprogram indításáról döntött.
A kormány hat törvény módosítására nyújtott be javaslatot az Országgyűlésnek, és azt is bejelentette, hogy jelentős béremelés jön a szociális ágazatban.
Hiába van heti öt testnevelésórájuk a diákoknak, nem mindegy, milyen körülmények között mozognak: van, ahol több tornaterem és sportpálya közül lehet választani, máshol viszont az udvarra, rossz időben pedig az osztályterembe szorulnak a gyerekek. Utóbbi felveti azt a kérdést is, mennyire lehet hatékony a mindennapos testnevelés ott, ahol megfelelő hely sincs az órák megtartására.
Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.
Kósa Roland alpolgármester azt szeretné, ha az ingatlant a tankerület kapná meg, és az minden győri fiatal számára lehetőséget biztosítana a fejlődésre.
A 15-17 éves ipolysági gimnazisták egy tanárral maradtak le a hazafelé tartó csoportról, miután a kirándulás utolsó éjszakáján állítólag megzavarták egy szálloda vendégeinek nyugalmát. Hazajutásukat végül a családoknak kellett saját költségükön megszervezniük. A szervező szerint az előre lefektetett szabályok alapján járt el, a történteket azonban már a hatóságok is vizsgálják.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól.
Tízéves távlatban viszont jelentős növekedés látszik.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Véletlen otthon maradt a matekfüzet vagy a tesicucc? Utánajártunk, hogy járhat-e érte egyes.
