A romániai esetben öt férfi több tucat diáknak diktálta le a megoldásokat rejtett fejhallgatókon keresztül, ezért pénzt is kértek tőlük.
Az érettségi csalásokkal kapcsolatos ügyben gyanúsított öt személyt 60 napos hatósági felügyelet alá helyezték
– ezt közölte a romániai Fehér megyei ügyészség a szervezett érettségi-csalással kapcsolatos ügyben a Maszol hírportál szerint. A nyomozati anyag szerint az ügyészek egy 2023 óta működő bűnszervezetet tártak fel, aminek tagjai 2023 és 2026 között több tucat vizsgázónak segítettek csalni az érettségi vizsgákon, pénzért.
A csoport tagjai a nyomozók szerint lefilmeztették a tételeket az érettségizőkkel, akik ezután továbbították a felvételeket a megadott személyeknek. Ők megoldották a tételeket, és egy rejtett fejhallgatón keresztül bediktálták a megoldásokat az azt viselő diákoknak.
Az öt férfit július elején vették őrizetbe 24 órára szolgálati titoknak minősülő vagy nem nyilvános információk kiszivárogtatása miatt, miután a Fehér megyei ügyészség több tucat házkutatást tartott az ügyben.
Szombaton az ügyészek hatósági felügyelet alá helyezték az elkövetőket, az öt gyanúsított nem kommunikálhat egymással vagy a bűnszervezet más tagjaival, a tiltás megsértése esetén pedig házi őrizetbe vagy előzetes letartóztatásba is helyezhetik őket.
https://eduline.hu/kozoktatas/20230628_Csalas-a-romaniai-matekerettsegin
Nyitókép: Shutterstock
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
