Míg itthon botrányok nélkül zajlottak az érettségi vizsgák, kevésbé mondható ez el Romániáról, ahol a tanársztrájk miatt többször is el kellett halasztani az időpontokat, mígnem a diákok végül június utolsó hetében vághattak neki az írásbeli feladatoknak.
A vizsga első napján román nyelv és irodalomból mérettettétek meg magukat a diákok, majd a magyarországi érettségihez hasonlóan kedden matematika következett. A Maszol értesülései szerint azonban a vizsga kezdete után alig néhány perccel már az interneten terjedtek a tételek, amiket feltételezhetően rejtett kamerával készítettek. Kiderült az is, hogy a fotókat vizsgaközpontokban készítették, és azt feltételezik, hogy több iskolában is csalás történt, miután a képek egy 500 főt számláló WhatsApp csoportban kezdtek terjedni.
A román oktatási minisztérium vizsgálatot indított, Ligia Deca oktatási miniszter pedig kedden azt is bejelentette, hogy több iskolában is kicserélték a vizsgabizottságot, ahol felmerült a csalás gyanúja.
A tárcavezető szerint egyébként hétfőn, a román nyelv és irodalom vizsga napján is voltak gondok. A karánsebesi iskolában leváltották a bizottságot és vizsgálatot indítottak, a dexonline.ro pedig jelezte, hogy gyanúsan sokszor kerestek rá a román érettségi vizsga egyik kulcsszavára, a "kétségkívül" kifejezésre.
Ennek ellenére csalás gyanúja ebben az esetben nem merült fel- Ligia Deca tanügyminiszter ugyanis azt közölte, hogy a tételhúzás egy elszigetelt helyiségben történik, és az oda belépők telefont nem vihetnek be magukkal, valamint a térfigyelő kamerák felvételei is azt bizonyítják, hogy a bent tartózkodók nem kommunikáltak a külvilággal.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
