„A javaslatok ezentúl nem tűnnek el, hanem érdemi figyelmet kapnak”

Civil szervezeteket vonna be az oktatási minisztérium a döntések előkészítésébe. Ezek közül az első nagy feladat az átfogó oktatási stratégia kidolgozása.

Június 22-én az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium munkacsoportja egyeztetett az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom képviselőivel arról, hogyan lehetne jobban bevonni a szakmát és a társadalmat az oktatáspolitikai döntések előkészítésébe – írja a Szavon.

A megbeszélésen civil oldalról egy több pillérből álló javaslat került az asztalra:

  • Az első egy online felület, ahol bárki jelezhetné az oktatással kapcsolatos problémákat és ötleteket, és követhető lenne az is, mi történik ezekkel a javaslatokkal.
  • A második egy országos szakmai testület, amely nem döntene, hanem ajánlásokat készítene az oktatáspolitikai irányokról. A cél az lenne, hogy az érintettek – tanárok, szakértők, szervezetek – közösen vitassák meg a fontos kérdéseket.
  • A harmadik egy háttérszervezet, amely összefogná a beérkező javaslatokat, segítené a testület munkáját, és biztosítaná a folyamatos kapcsolattartást és nyilvánosságot.

Emellett egy átmeneti javaslatcsomag is készült arra az időszakra, amíg az új rendszer fel nem áll. Ennek kidolgozását több mint 50 civil szervezet egyeztette a CKP hálózatán belül.

Az oktatási minisztérium jelezte, hogy a jövőben nagyobb szerepet szánnának a civil szervezeteknek már az előkészítő munkákban is, és hamarosan nyílik egy jelentkezési lehetőség egy hivatalos részvételi listára.

Első nagy feladatként egy átfogó oktatási stratégia kidolgozását jelölték meg.

Ez időigényes folyamat, ezért a társadalom türelmét is kérik – ugyanakkor azt ígérik, hogy a javaslatok ezentúl nem tűnnek el, hanem érdemi figyelmet kapnak.

Az egyeztetések júliusban folytatódnak.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.