Télen saját hősugárzóval fűti be a fejlesztőszobát, saját pénzből vásárol eszközöket, és olyan épületben dolgozik, amely szerinte negyven éve alig változott. Egy gyógypedagógus, logopédus és autizmus szakirányú végzettségű szakember beszélt a korai fejlesztésben tapasztalt nehézségekről.
A Szavonnak nyilatkozó gyógypedagógus elmondta, hogy elsősorban kisgyerekekkel és családjaikkal foglalkozik. A fejlesztést komplex folyamatnak tartja, amelyben a gyerek mellett a szülők, az orvosok és más szakemberek együttműködése is meghatározó szerepet játszik.
A gyerekekkel kialakított kapcsolatot és a közös játékot a munkája legszebb részének tartja, ugyanakkor számos nehézségről is beszámolt.
Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának Autizmus Spektrum Pedagógiája (ASP) szakirányán dolgozó valamennyi oktató felmondott, és 2026. augusztus 31-ével távozik az intézményből. A döntést közös Facebook-bejegyzésben jelentették be, amelyben túlterheltségről, intézményi nehézségekről és erős nyomásról írtak.
Elmondása szerint a szakszolgálat egy második emeleti helyiségben működik, ami komoly kihívást jelent a mozgásukban korlátozott gyerekek vagy a babakocsival érkező családok számára.
Az épület lerobbant: az ablakokból kicsúszik az üveg, ezért azokat biztonsági okokból lecsavarozták, a rossz szigetelés miatt pedig télen előfordul, hogy saját hősugárzóval kell előfűtenie a fejlesztőszobát, mert különben 15 fok lenne a teremben.
Mondjuk ez nem meglepő, mert elmondása szerint az édesapja is ugyanebbe a tanterembe járt kisiskolásként, és azóta az épület szinte semmit sem változott.
A helyzetét nehezíti, hogy fejlesztéshez szükséges eszközök egy részét saját maga veszi vagy készíti el, de arra is volt példa, hogy a fejlesztőszobában használt szekrényeket is magánúton kellett beszerezniük.
A szakemberhiány következményeit is nap mint nap tapasztalja. Elmondása szerint előfordul, hogy a szakértői véleményben előírt heti öt óra fejlesztés helyett csak két órát tudnak biztosítani egy gyerek számára. Emellett pedig különösen nagy problémának tartja a pszichológusok elvándorlását, amelyet a rugalmatlan szabályozással és az alacsony bérekkel magyaráz.
A pálya társadalmi megbecsülésének hiánya szerinte szintén probléma. Volt, hogy korábban azt a tanácsot kapta a kollégáival együtt a vezetéstől, hogy a diplomás fizetésből való megélhetés helyett inkább ”jól kell férjhez menni”.
A gyógypedagógus azt is megjegyzi, hogy a korai fejlesztés eredményességéhez nemcsak szakmai tudásra és elkötelezettségre van szükség, hanem olyan környezetre is, amely megfelelő feltételeket biztosít a gyerekek és a velük foglalkozó szakemberek számára.
Az oktatási miniszter a következő napokban jelenti be az államtitkárait.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
