A diák a kompetenciamérés közben nem volt hajlandó dolgozni, a kialakult vita pedig tettlegességig fajult.
Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Budakörnyéki Járási Ügyészség egy ceglédi fiúval szemben – derül ki a Pest Vármegyei Főügyészség közleményéből.
A vádirat szerint az eset 2025 szeptemberében, egy középiskolai kompetenciamérés alatt történt. A diák nem akarta megoldani a feladatokat, emiatt szóváltásba keveredett a teremben tartózkodó pedagógusokkal. A fegyelmezés érdekében az egyik tanár az iskola igazgatóhelyettesét is a tanterembe hívta.
A fiú az igazgatóhelyettessel is vitába szállt, a konfliktus során trágár kifejezésekkel illette, majd egyszer ököllel megütötte. A pedagógus a bántalmazás következtében könnyű sérüléseket szenvedett. A jogszabályok szerint a pedagógus közfeladatot ellátó személynek minősül, így az ellene elkövetett erőszak súlyosabb megítélés alá esik.
A közlemény szerint a történtek előtt nem sokkal a fiatalkorú egy osztálytársával is konfliktusba került: festékkel leöntötte a diák ruháját. Miután a sértett jelezte az esetet a tanárnak, a fiú bosszúból megverte az osztálytársát.
Az ügyészség a fiatalkorút közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette mellett alapeseti és minősített könnyű testi sértés vétségével vádolja. A vádlott bűnösségéről a Ceglédi Járásbíróság dönt majd.
Kész törvényjavaslatokkal készül a kormányváltás utáni időszakra a Demokratikus Koalíció: a párt 12. oktatási csomagja a köznevelés és a felsőoktatás teljes rendszerét átalakítaná.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
