Az érintett dolgozó munkaköréből adódóan sok emberrel került kapcsolatba, de Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint a betegség terjedésének valószínűsége alacsony, mivel minden újszülött kap védőoltást.
Tébécémegbetegedést (tuberkulózis, tüdőgümőkór) igazoltak a Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskola egyik dolgozójánál – erről Takács Péter egészségügyi államtitkár számolt be a Facebook-oldalán. Az iskolai közösség érintett tagjainál kétlépcsős szűrővizsgálatot szerveznek a hatóságok.
Az államtitkár tájékoztatása szerint a tanulók és a dolgozók egészségének védelme, valamint a fertőzés terjedésének kizárása érdekében a tisztiorvosi hivatal eljárásrendje alapján indult meg az intézkedés. A vizsgálatok célja, hogy kiszűrjék az esetleges fertőzéseket az iskolai közösségen belül.
A szülőket az eKréta-rendszeren keresztül értesítették a helyzetről, emellett személyes konzultációs lehetőséget is biztosítanak számukra.
Takács Péter hangsúlyozta: Magyarországon minden újszülött megkapja a tébécé elleni BCG-védőoltást már a kórházban, ezért a betegség terjedésének valószínűsége alacsony. A szakemberek a hatályos járványügyi protokollok szerint járnak el. A helyzet különlegességét az adja, hogy az érintett dolgozó a munkaköréből adódóan sok emberrel került kapcsolatba.
Az államtitkár közlése szerint folyamatos az egyeztetés az országos tiszti főorvossal, az országos kórházi főigazgatóval, valamint a város polgármesterével annak érdekében, hogy a szűrések és a kapcsolódó intézkedések összehangoltan és zökkenőmentesen történjenek meg.
Az érintettek együttműködését külön is megköszönte.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) MASZK 2.0 projektje a lakosság aktív közreműködésével gyűjt adatokat az influenza terjedéséről. A résztvevők heti pár perc alatt formálhatják a kutatási modelleket, így segítve a járvány pontosabb feltérképezését és az egészségügyi rendszer terhelésének csökkentését.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
