Az érintett dolgozó munkaköréből adódóan sok emberrel került kapcsolatba, de Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint a betegség terjedésének valószínűsége alacsony, mivel minden újszülött kap védőoltást.
Tébécémegbetegedést (tuberkulózis, tüdőgümőkór) igazoltak a Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskola egyik dolgozójánál – erről Takács Péter egészségügyi államtitkár számolt be a Facebook-oldalán. Az iskolai közösség érintett tagjainál kétlépcsős szűrővizsgálatot szerveznek a hatóságok.
Az államtitkár tájékoztatása szerint a tanulók és a dolgozók egészségének védelme, valamint a fertőzés terjedésének kizárása érdekében a tisztiorvosi hivatal eljárásrendje alapján indult meg az intézkedés. A vizsgálatok célja, hogy kiszűrjék az esetleges fertőzéseket az iskolai közösségen belül.
A szülőket az eKréta-rendszeren keresztül értesítették a helyzetről, emellett személyes konzultációs lehetőséget is biztosítanak számukra.
Takács Péter hangsúlyozta: Magyarországon minden újszülött megkapja a tébécé elleni BCG-védőoltást már a kórházban, ezért a betegség terjedésének valószínűsége alacsony. A szakemberek a hatályos járványügyi protokollok szerint járnak el. A helyzet különlegességét az adja, hogy az érintett dolgozó a munkaköréből adódóan sok emberrel került kapcsolatba.
Az államtitkár közlése szerint folyamatos az egyeztetés az országos tiszti főorvossal, az országos kórházi főigazgatóval, valamint a város polgármesterével annak érdekében, hogy a szűrések és a kapcsolódó intézkedések összehangoltan és zökkenőmentesen történjenek meg.
Az érintettek együttműködését külön is megköszönte.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) MASZK 2.0 projektje a lakosság aktív közreműködésével gyűjt adatokat az influenza terjedéséről. A résztvevők heti pár perc alatt formálhatják a kutatási modelleket, így segítve a járvány pontosabb feltérképezését és az egészségügyi rendszer terhelésének csökkentését.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
