Egy csaló megpróbált átverni egy anyát, de nem járt sikerrel. A csaló a nő fiának adta ki magát, így próbált félmillió forintot kérni tőle. Az anya viszont inkább az aznapi földrajz dolgozatról kérdezgette.
„Szia anya, Bence vagyok, lemerült a telefonom, írj erre a számra Whatsappon” – ezzel a szöveggel és egy linkkel kapott SMS-t múlt héten a HVG egyik olvasója, akinek két gimnazista gyereke van. Egyikük – akit a cikkben Bencének hívnak – nevében érkezett az átverési próbálkozás.
Az anya a linkre kattintva megnyitott egy csetablakot, ahol megírta, hogy ő Bence édesanyja, és megkérdezte, miről van szó. Ezután az SMS, amit korábban kapott, kitörlődött a telefonjából, és a cseten folytatódott a beszélgetés. Az anya már ekkor sejtette, hogy csalásról van szó, de azért egy darabig még beszélgetett az ismeretlennel, aki a fiának adta ki magát.
A csaló stílusa is árulkodó volt, ráadásul arra hivatkozott, hogy „számlákat kell befizetnie” de miután félmillió forintot kért az anyától, a sztori megváltozott: „Bence” azt írta neki, hogy leejtette a telefonját, aminek betört a képernyője, ezért van szüksége pénzre. Az anya azonban tudta, hogy fia egyrészt nem szokott ferdíteni, másrészt iskolában volt, ahol a diákoknál nem lehetett ott a telefon, hiszen tanítás közben le kell adni a készülékeket.
Inkább a dolgozat eredménye érdekelte az anyát
A nő a beszélgetés egy pontján arról érdeklődött a csalótól, aki a fiának adta ki magát, hogy megvolt-e a földrajz dolgozat, mire azt a választ kapta, hogy „Kérdeztem valamit, ha nem akarsz segíteni”. Az anya viszont hajthatatlan volt, mondván „Előbb tudnom kell, mit kérdeztek a földrajz dolgozatban, és hogy sikerült”.
A csetelés órákon át zajlott, aminek egy pontján a csaló egy bankszámlaszámot küldött az anyának, majd ismét megkérte, hogy utaljon ötszázezer forintot.
Nem történt bűncselekmény
A nő megpróbált feljelentést tenni a rendőrségen, de a hatóságoktól azt a választ kapta, hogy mivel nem adta meg az adatait, és nem utalt pénzt a csalónak, nem tudnak segíteni, hiszen nem történt bűncselekmény. Az anya végül tiltotta és jelentette a csalót a WhatsAppon.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
