December 29-én megnyílt az Oktatási Hivatal (OH) online felülete, ahol a szülők kérhetik, hogy a gyerek később kezdje az iskolát, vagy épp korábban váljon tankötelessé. A kérelmeket 2026. január 19-ig lehet beadni.
Ha a szülő úgy érzi, hogy gyereke (2019. szeptember 1. és 2020. augusztus 31. között született) még nem elég érett az iskolára, akkor ezzel kapcsolatban kérelmet nyújthat be. A kérelmet az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani, és bármilyen fontos dokumentumot csatolni lehet hozzá (például óvodai vagy szakértői véleményt).
8 fontos kérdés és válasz a plusz egy év oviról
Az OH honlapján már elérhető egy formanyomtatvány, ami tartalmazza az összes szükséges adatot. Ezt a szülők Ügyfélkapu+ vagy a DÁP alkalmazás segítségével elektronikusan is beküldhetik, de ki is lehet nyomtatni és postán elküldeni. A nyomtatvány használata nem kötelező, de jelentősen megkönnyíti az ügyintézést.
Ha a szülő nem az űrlapot használja, hanem saját maga fogalmazza meg a kérelmet, akkor annak a hivatal szerint az alábbiakat kell tartalmaznia:
Fontos tudni, hogy a gyerek hatodik életévének betöltése után a tankötelezettség megkezdésének halasztását kizárólag egy alkalommal és egy nevelési évre lehet kérelmezni. Ha a gyerek augusztus 31. napjáig a hetedik életévét is betölti, a tankötelezettség megkezdése tovább nem halasztható.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
