Megjelent a rendelet, amely szerint a magyar javítóintézetek felügyelete és irányítása átkerül a büntetés-végrehajtási szervezethez. A lépés egy újabb példája annak a kormányzati gyakorlatnak, amelyben a gyerekekkel foglalkozó intézményekben pedagógiai vagy szociális eszközök helyett rendvédelmi megoldások jelennek meg – hasonlóan az iskolaőrség néhány éve bevezetett rendszeréhez.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet értelmében a magyarországi javítóintézetek, ezentúl a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának irányítása alá tartoznak. A döntés ma 11 órakkor lépett hatályba és a rendőrség szerda reggel megjelent az intézményekben, a Szőlő utcai intézethez már kedden kivonult a rendőrség és a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Terrorelhárítási Központ egységei.
A kormány szerint a váltás célja az volt, hogy megszüntessék azokat a visszaéléseket és intézményi problémákat, amelyek az elmúlt hónapokban kerültek nyilvánosságra. A javítóintézetek mostantól
A döntés több nagy intézményt érint, köztük a fővárosit, a rákospalotait, az esztergomit, az aszódit és a debrecenit.
Nem először kerülnek gyerekekkel kapcsolatos intézmények a rendvédelem közelébe
A mostani átszervezés éles párhuzamot mutat az iskolaőrség 2020-as bevezetésével. Akkor a kormány az iskolai erőszak visszaszorítására hivatkozva döntött úgy, hogy több száz intézményben jelenjenek meg rendészeti feladatokat ellátó iskolaőrök.
Az iskolaőrök rendőrségi státuszú közfeladatot ellátó személyek, akik kényszerítő eszközöket is alkalmazhatnak, és feladatuk az iskolai rend fenntartása. A rendszer már akkor is éles szakmai vitákat váltott ki, mivel a pedagógus- és gyermekjogi szervezetek arra figyelmeztettek: az iskolai konfliktusok megoldásához pedagógiai és mentálhigiénés támogatásra lenne szükség, nem rendészeti beavatkozásra.
Szakértői kritikák a rendészeti megközelítésről
Az Amnesty International Magyarország elemzése az iskolaőrség bevezetésekor világosan fogalmazott:
Ahol rendőr van az iskolában, ott a tanárok jellemzően kevésbé vesznek részt a konfliktusok kezelésében.
Hozzátették: "Az iskolaőri tevékenységek tehát felváltják a képzett pedagógusok által gyakorolt fegyelmezési módszereket, a diákok hibái pedig tanulság helyett büntetést von maguk után. A fegyelmező szerep átengedése csökkenti a tanárok intézményben képviselt morális tekintélyét, és gyengíti a tanárok és diákok közti bizalmi viszonyt."
A szakértők hangsúlyozzák: az iskolai és intézményi agresszió mögött gyakran olyan strukturális okok húzódnak meg, mint a hátrányos családi háttér, a szociális elhanyagoltság, a mentális nehézségek, az alulfinanszírozott gyermekvédelem vagy a hiányos pedagógiai támogatás. Ezeket a rendőri jelenlét nem képes orvosolni.
Emellett a Magyar Helsinki Bizottság jogászai arra is rámutatnak, hogy a „zárt intézetek” – javítóintézetek, gyermekotthonok, börtönök – „jelenlegi zártsága és katonai jellegű viszonyai mellett nem várható érdemi javulás.” Arra figyelmeztetnek, hogy az autoriter, arctalan működés „helyett az emberségnek kell érvényesülnie, és elengedhetetlen a független külső kontroll”.
Nem lehet csak a tünetet kezelni
A jogvédők hangsúlyozzák: a valódi változáshoz nem a militarizált működés, hanem a szakmai alapok megerősítése vezet. A javítóintézetek feladata nem a büntetés, hanem az, hogy hozzásegítsék a fiatalokat ahhoz, hogy később képesek legyenek beilleszkedni a társadalomba. Ehhez pedig elengedhetetlen:
A jogvédők szerint amíg nem történik meg az intézmények feltárása, a hibák beismerése és a rendszerszintű felelősségvállalás, addig a rendészeti megoldások csak elfedik, de nem orvosolják a problémákat.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
