Ezt kell tudnotok, ha kétes jegyre álltok félévkor.
A tanítási év első féléve 2026. január 23-ig (péntek) tart. Az iskolák legkésőbb 2026. január 30-ig kötelesek értesíteni a tanulókat (és a szülőket) az első félévben elért eredményekről.
Fontos tudnotok, hogy a félévi értesítőben szereplő érdemjegyek kerekítésének módját mindig az adott iskola pedagógiai programja határozza meg. Ez alapján az intézmény döntheti el, hogy például 3,51-től vagy csak 3,75-től kerekíti felfelé a jegyet.
Ugyanígy a pedagógiai program rögzíti azt is, hány érdemjegyet kell szereznetek egy tantárgyból a félév során, illetve milyen súllyal veszik figyelembe a témazárókat, a röpdolgozatokat, a feleleteket vagy a kiselőadásokat. Könnyen lehet például, hogy egy szorgalmi feladatra kapott ötös nem számít annyit az átlagoláskor, mint egy témazáró hármas.
Hogy elkerüljétek a kellemetlen meglepetéseket, érdemes átnézni az iskolátok pedagógiai programját, amely általában elérhető az intézmény honlapján.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
