Hogyan kerekítik a félévi átlagot a közoktatásban?

Ezt kell tudnotok, ha kétes jegyre álltok félévkor.

A tanítási év első féléve 2026. január 23-ig (péntek) tart. Az iskolák legkésőbb 2026. január 30-ig kötelesek értesíteni a tanulókat (és a szülőket) az első félévben elért eredményekről.

Fontos tudnotok, hogy a félévi értesítőben szereplő érdemjegyek kerekítésének módját mindig az adott iskola pedagógiai programja határozza meg. Ez alapján az intézmény döntheti el, hogy például 3,51-től vagy csak 3,75-től kerekíti felfelé a jegyet.

Ugyanígy a pedagógiai program rögzíti azt is, hány érdemjegyet kell szereznetek egy tantárgyból a félév során, illetve milyen súllyal veszik figyelembe a témazárókat, a röpdolgozatokat, a feleleteket vagy a kiselőadásokat. Könnyen lehet például, hogy egy szorgalmi feladatra kapott ötös nem számít annyit az átlagoláskor, mint egy témazáró hármas.

Hogy elkerüljétek a kellemetlen meglepetéseket, érdemes átnézni az iskolátok pedagógiai programját, amely általában elérhető az intézmény honlapján.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.