A négyosztályos gimnáziumok és az általános iskolások isszák meg a levét a nyolc- és hatosztályos gimnáziumok népszerűségének.
Az Eduline-on is rendszeresen foglalkozunk azzal, hogy vészesen közeleg a központi írásbeli időpontja, februárban pedig a jelentezéseiket is le kell adni a nyolcadikos diákoknak, valamint azoknak a negyedikeseknek és hatodikosoknak, akik nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumokban folytatnák a tanulmányaikat az általános iskolájuk helyett.
Ezzel kapcsolatban Pócsné Berkesi Zsuzsanna gimnáziumi tanár a Szabad Vonalzón azt írja; mindhárom formának megvan az előnye és a hátránya is, azonban annak, hogy egyszerre, párhuzamosan léteznek, a négyosztályos gimnáziumok és az általános iskolák isszák meg a levét.
Negyedik osztályban ugyanis elmennek az általános iskolákból a "legjobb gyerekek", mert
őket veszik fel nyolcosztályos gimnáziumba, kizárólag nekik sikerül az a felvételi, ami köszönőviszonyban sincs azzal a tananyaggal, amit az általános iskolák alsó tagozatán tanulnak a gyerekek.
Akinek pedig ez nem sikerül negyedikben, az megpróbálja újra hatodikban, így ismét elmegy az osztály egy része. Emiatt pedig előfordul, hogy olyan kevés tanuló marad egy-egy osztályban, hogy összevonják őket más osztályokkal.
,,Két részletben mennek tehát el a legjobb tanulók, nem marad „húzóerő”, hetedik-nyolcadikban már elég gyenge színvonalon mehet csak az oktatás az általános iskolákban" - jegyzi meg a pedagógus, aki szerint Budapesten legalábbis ez a helyzet. Vidéken kisebb az elvándorlás amiatt, mert a nyolc- és hatosztályos gimnáziumok messzebb vannak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
