A PSZ szerint nem reális a 2026-os határidő az MI-oktatás iskolai bevezetésére

Bár a kormány döntése szerint 2026 végéig minden magyar iskola köteles bevezetni a mesterséges intelligencia oktatását, szakmai szervezetek szerint a határidő tarthatatlan, és a gyakorlati megvalósítás jóval több időt igényel.

Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely előírja: legkésőbb 2026. december 31-ig minden köznevelési, szakképzési és felsőoktatási intézményben kötelezővé válik a mesterséges intelligencia oktatása. A döntés célja, hogy a magyar társadalom minél szélesebb rétegei megismerjék és felelősségteljesen használják a modern MI-technológiákat.

A terv azonban komoly kihívásokat rejt magában. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Népszavának adott interjúban úgy fogalmazott: a kijelölt határidőn belül nem lehet érdemben felkészülni az oktatás bevezetésére. Véleménye szerint legfeljebb a szükséges jogszabályi háttér és feltételrendszer megalkotása fér bele a következő év végéig, magát a gyakorlati oktatást azonban nem lehet ilyen gyorsan elindítani.

Totyik kiemelte: a hatékony és modern MI-oktatáshoz elengedhetetlen a teljes Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata és átdolgozása, a pedagógusok megfelelő továbbképzése, valamint az iskolai infrastruktúra fejlesztése. Utóbbin belül különösen sürgető az elavult számítógépek és digitális eszközök cseréje, illetve a hazai iskolák internethálózatának fejlesztése.

Idén már használt laptopokat kapnak az 5. és 9. osztályosok

Az MI-technológiák bevezetésével a jelenleg is túlterhelt informatikusokra és iskolai rendszergazdákra is több feladat hárul majd. Ezért a szakszervezet szerint elkerülhetetlen a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkatársak bérének rendezése is.

A PSZ elnöke úgy véli, 2026 végéig elsősorban a feltételrendszer megteremtésére kell fókuszálni; magát az érdemi, gyakorlati MI-oktatást csak ezt követően lehet felelősen elindítani.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.